Külvilági észrevételezés
Valóban, a Kodak M340 stílusos kis fényképező, s vidámnak is vidám (kinek mi a vidám, ugye), mert a nálunk járt (elegáns) fekete mellett kapni "vidám" vörös, kék, zöld és ezüst színű gúnyában egyaránt.
Magát a vázat letisztult vonalvezetés jellemzi, sehol egy ív, egy gömbölyded forma - mint a telefonoknál a "brick", úgy itt is a téglatest köszön vissza. Óriási előnye ennek, és a tökéletesen vázba süllyedő optikának, hogy a masinát akár ingzsebben is magunkkal vihetjük (farzsebben nem illik, még ott felejtenénk, ami egy lecsüccsenés esetében katasztrofális következményekkel járna).
Az előlapon a mikrofon icuri-picuri nyílása, a kis dizájnos vaku, az AF segédfény, és az objektív látható.
Az árulkodó felirat szerint aszférikus lencsetagot is tartalmaz a háromszoros átfogású, 35 - 105 mm ekvivalens gyújtótávolság-tartományú obi.
A gyártó nem árulja el, mekkora felbontású a 2.7 hüvelykes LCD, amely ennél a készüléknél is a hátlap látképét dominálja. Szemmértékkel nézve cca. 230e képpontos lehet, nincs rossz képe.
A kijelző mellett jobboldalt négy kényelmesre méretezett nyomógomb lett elhelyezve. Ezek segítségével tudjuk például a nem tetsző képet törölni (legfelső gomb), a menüt előhívni, a kijelzőre pár plusz információt csalogatni (elég szűkszavú információkijelzést képzeljünk el), valamint a képvisszanézést elindítani.
Az ötirányú kezelőszerv segítségével a menüben lépkedhetünk, kiválaszthatjuk az adott funkcióhoz tartozó paramétereket, majd a középső nyomógombbal leokézhatjuk döntésünket.
A műanyag állványmenetet sikerült majdnem az optikai középvonal alá helyezni, de igazából egy ilyen készüléknél ez nem különösebben fontos. Az akkut és a memóriakártyát védő műanyag ajtó viszont túl filigrán lett, egy határozottabb mozdulattal simán le lehet törni, így nem árt az óvatosság.
Baloldalt a külső tápellátás csatlakozója figyel, egy védőkupak, vagy egy gumidugó jól jött volna a szennyeződések elkerülése végett.
Jobboldalra a szabadon ásítozó USB aljzat (amin szintén elfért volna egy kupak), és a csuklópánt hurokja került.
A kis masina tetején a módválasztó tárcsa mozgása nem végtelenített, ezt vegyük figyelembe, még mielőtt nagy vehemenciával próbálnánk perdíteni rajta egy izmosat. Az exponáló nagyon jól érezhető nyomáspontokkal rendelkezik, a süllyesztett bekapcsolót pedig véletlenségből tuti nem tudja megnyomni senki. A vakunak is ide került az aktiváló gombja, ezzel kapcsolhatjuk be, ki, illetve automatára, vagy derítésre.
Egy mondatba öntve: Klasszikus téglatest, viszonylag kényelmetlen fogás, a kezelőszervek jó elrendezése jellemzik a Kodak M340 fényképezőt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!