Iriver T7

Hosszú ideje jelen van már a hazai piacon az Iriver. Néhány MP3-lejátszóját teszteltük még a hőskorban, amikor a ceruzaelemes meghajtás általános, a változó bitráta támogatása pedig kuriózum volt. Azóta sokszorosára nőtt a mini lejátszók üzletága, sokat fejlődtek a készülékek és az igények is. Ma az Iriver aktuális termékpalettájáról választottunk négy zenegépet, melyek formában lényegesen különböznek.

A T7 klasszikus, USB pendrive formájú, oldalára kis kijelzőt és néhány gombot tettek. Az M-mel jelölt és a három fő médialejátszó érintőbillentyűnek tűnik, de szerencsére nem az, hanem fóliás. További kezelőszerveket találunk még a hosszabb éleken. Alul van a mínusz, tehát a hangerő csökkentője, valamint a kis lakatos billentyűzár. Az egyik végre került a fülhallgató bemenete, így a másikon sejthető az USB csatlakozó.

Az ilyen formájú lejátszók vagy adattárak leggyakoribb hibája, hogy elveszíthetjük az USB konnektort védő kupakot. Az Iriver T7-nél ezt frappánsan, becsúszó csatlakozóval küszöbölték ki. A hátoldalán lévő rugós gombbal ugrik ki, vissza pedig úgy nyomhatjuk, ha lenn tartjuk ezt a gombot.

Két gombot és egy kis resetet tettek a felső élre. Az egyik a mínuszos párja, a vele átellenesen elhelyezkedő pluszos a hangosító, a másik pedig a ki/bekapcsoló. Tesztpéldányunk fehér színű volt, de kapható más színekben is.

Csinos dobozában találtunk még egy hagyományos formázású, fehér fülhallgatót szintén fehér szivacsokkal, egy rövidke fehér USB hosszabbítót, használati útmutatót és egy kis CD-t.

A picike, pontmátrixos kijelzőn öttételes, vízszintes főmenü jelenik meg, amelynek a legfontosabb része a zenés. Navigálni itt még az előre-hátra léptető gombbal lehet, a jóváhagyó pedig mindig a play/pause. Belépve a zene menübe függőlegesre és szövegesre vált, ahol a hangerőszabályzókkal mozoghatunk. Lejátszási módok, léptetési sebesség és egyebek mellett itt a legfontosabb a sokféle előre elkészített hangszín, melyekhez egy egyedi és egy komplex SRS WOW HD is tartozik. Az egyedi equalizer ötsávos, az SRS WOW-nál pedig SRS, TruBass, Focus, WOW és felbontás állítható tízes sálán.

Második helyen áll a főmenüben az FM rádió, amely pontosan úgy működik, ahogyan várnánk tőle. Van automata keresője, de magunk is pásztázhatunk a frekvenciákon. Örvendetes, hogy felvenni is lehet háromféle minőségi szinten. A következő főmenüpont is a felvétellel kapcsolatos. Itt már a beépített mikrofonnal rögzíthetünk szintén három szinten. A jól használható közepesben 4 GB-os tesztpéldányunkkal több mint 90 órányi anyagot vehettünk volna fel.

Ritka a T7-hez hasonló lejátszókon a különálló böngésző, amellyel mindenféle állománytípust meg lehet jeleníteni, de az Iriver nem spórolta ki ezt a hasznos tételt, ahol a mappák és állományok között bóklászhatunk. Mi más zárná a sort, ha nem a beállítások? Az első szinten találjuk a szokásos, kijelzővel és takarékos kikapcsolással foglalkozó opciókat, valamint a dátumot és pontos időt (utóbbi a főmenüben jelenik meg). Eggyel beljebb van a nyelvi beállítás, ahol van magyar, de a menü így is angol marad. Itt választhatunk MSC és MTP adatátviteli módok között is. Egyetlen gond vele, hogy váltáskor formázni kell a memóriát.

Főbb paraméterek:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!