Hirdetés

Hogyan futnak az újabb játékok egy belépőszintű konfiguráción?

Megvizsgáltuk, hogy mekkora gondot okoz, ha az előírtnál gyengébb a hardverünk.

Bevezetés, koncepció, hardver

Meglepően sok szerényebb képességű számítógép üzemel napjainkban is. Ezek java része persze eleve ilyenre lett tervezve, irodai vagy egyszerűbb tartalomfogyasztási – internetezési, multimédiás – feladatokat szántak nekik, másik körük régebbi, a maga idejében komolyabbnak is mondható konfiguráció, ami felett egyszerűen csak eljárt az idő. A kikapcsolódás igénye, egy-egy jobban várt új cím megjelenése azonban sok esetben nem hagy elegendő időt izmosabb hardver beszerzésére, vagy anyagi jellegűek a korlátaink. Cikkünk arra próbál meg választ találni, hogy mégis milyen lehetőségek jutnak ilyen esetekben a játszani kívánó felhasználóknak.

Maga a kiváltó ok, mint a bevezetőnkben is szerepelt, többféle is lehet, mint például az ünnepekre a nagyszülőkhöz, rokonokhoz látogató fiatalok, ahol akár anyagi lehetőségek hiánya, akár fel nem merülő igények miatt csak egy gyengébb, akár belépőszintű masina található. Az sem lehetetlen forgatókönyv, hogy egy jól megépített számítógép teljesítménye hosszú ideig elegendő, így csak szimplán azóta is üzemben tartják, hiszen a processzorok fejlődésének, teljesítménybeli előrelépésüknek lassuló üteme jól kirajzolódik processzortesztjeinkben is, ahol gyakran meg is jegyezzük, hogy játékra nem feltétlenül szükséges az aktuális csúcs CPU.

Előfordulhat, hogy családi, életvitelbeli változások miatt egy korábban aktívabban játszó egyén ismét visszatér a szórakozás efféle megvalósításához, ahogyan az sem életszerűtlen, hogy egy korábbi bomba akár két évtizeddel később robbanjon újra nagyot (erre szép példa az XCOM 2 esete). Országunk vásárlóereje sem mérhető a gazdaságilag fejlettebb társadalmakéhoz, amit igen sok tesztünk fórumtémájában, rendszeresen viszontlátunk; kár szépíteni, az itthoni bérekhez a hardverek árai bizony nem úgy viszonyulnak, mint mondjuk Amerikában. Sokszor az ebből fakadó kényszerhelyzet szüli a fentebbi szituációt, ahol egyébként volna igény az erősebb gépre.


[+]

Még egy érdekesség kívánkozik ide, ami azonnal a feje tetejére is fordítja az elhangzottakat; a jelenlegi, kereskedelemre és demokratikus jogrendszerre épülő országokban fontos szempont a cégek felelős magatartása, sőt ezen túlmenően már-már önvédelemre is fordul a jelenség, hiszen szinte akárki perelhet bárkit. Ennek egyik eredménye, hogy egyre inkább az a trend látható, hogy meglehetősen pesszimistán adják meg a friss címek gépigényét, akkor is, ha az utólagos tapasztalatok erre nem adnak igazolást. A játékok fejlesztői, kiadói így mentesülhetnek a felhasználók haragjától, mert ők megadták a minimális konfigurációt, tehát bebiztosították magukat.

Tesztkonfigurációnk részben a szokásos elemekből épült fel, fő egységeit azonban kicseréltük. A processzor egy Intel Pentium G3258 lett, ami mindössze két magon dolgozik, két programszállal, tehát Hyper-Threadinget sem támogat, órajele pedig 3,2 GHz. Ezúttal tuningot sem vetettünk be, holott a használt Gigabyte Z97X-UD5H-BK alaplapban lett volna erre lehetőségünk, de a felvázolt élethelyzetekben valószínűtlen lenne az előfordulása. 4 GB 1333 MHz-es DDR3 memóriát pattintottunk bele, nehezítésként ráadásul egycsatornás üzemmódban. Fontos kiemelni, hogy nem az integrált grafika játékra való alkalmasságát vizsgáltuk (erre az ilyen megoldást tartalmazó processzorok tesztelésekor szoktunk kitérni, vonatkozó írásainkban megtalálhatók), így egy korábbi grafikus kártyát alkalmaztunk az AMD Radeon R7 260X személyében, aminek 2 GB-os verziója szerepelt tesztünkben. Majd ezt a friss belépőszintű szereplőre, a szintén 2 GB-os NVIDIA GeForce GTX 1050-re cseréltük, és ezzel is elvégeztük a méréseket, remek képet kapva arról, hogy a processzor vagy a videokártya lehetett-e a szűk keresztmetszet.

A használt tesztkonfigurációnk
Tesztkonfigurációnk (a kép illusztráció) [+]

Full HD felbontásban hat játékot futtattunk, többféle (maximumra tolt, közepes és alacsony) beállítás mellett, és vizsgáltuk a képminőséget, valamint a sebességet, hogy futott az adott program. A játékokat a tesztcsokrunk tagjaiból válogattuk össze, DirectX 11 és 12-eseket is szerepeltetve, egy kiegészítéssel, utóbbiak miatt a 64 bites Windows 10 használata most is magától értetődő. A tesztben megnéztük még, hogy a minimális konfigurációhoz hogyan viszonyul a mért rendszer, és megpróbálunk válaszokat is találni a tapasztaltakra.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés