Egy Crucial, Intel és Kingston mSATA SSD

Az mSATA szabványt majd egy évvel ezelőtt mutattuk be olvasóinknak, ami mellett három darab, a formátumnak megfelelő SSD-t is leteszteltünk. Magáról az mSATA-ról akkor szinte minden fontosabb részletet elmondtunk, így aki még nem ismerné az alapokat, annak első körben javasoljuk említett cikkünk elolvasását.

Bár az M.2 (NGFF) személyében a formátum utódja már a küszöbön van, de a szabvány viszonylag lassú terjedését tekintve szerintünk van még keresnivalója az mSATA-nak, így aktuális cikkünkben újabb három modellt vizsgálunk meg közelebbről.

Crucial, Intel és Kingston modellek

Szerkesztőségünkben most egy Crucial, egy Intel, valamint egy Kingston SSD tette tiszteletét, mindhárom mSATA csatolójú. Elöljáróban ismét megjegyeznénk, hogy túl nagy különbségeket nem kell keressünk a normál 2,5"-os SSD-k és mSATA-s társaik alapvető felépítése között. Ezek a meghajtók is szabványos SATA vezérlőre kapcsolódnak, így a korábban látott különféle vezérlők tökéletesen megfelelnek ezekhez az SSD-khez is. Ebből eredően a NAND chipek, valamint az esetleges cache szerepét betöltő DRAM chipek is azonosak lehetnek a korábban látott 2,5"-os meghajtók egyes részegységeivel.

[+]

A Crucial m4 elnevezésű modell nem csak a nevében hasonlít a korábbi, nagybetűs M4 SSD-re. A meghajtó vezérléséért a Marvell 88SS9174-BLD2 típusú, SATA 6 Gbps támogatású, 8 csatornás kontroller felel, ami mellé 256 MB cache társul egy DDR3-1333 chip formájában. A NAND chipek szerepét 25 nanométeres, BGA tokozású Micron (IMFT) MLC egységek töltik be. Az általunk kipróbált modell 128 GB kapacitású volt, de 32, 64, illetve 256 GB-os variánsok is elérhetőek.

[+]

Az Intel 525 típusú mSATA család szinte a 2,5"-is 520-as család mSATA változatának tekinthető. A kontroller szerepét a SandForce SF-2281 nevű sláger vezérlő tölti be. A vezérlő mellett most sem láthatunk semmilyen, a cache szerepét betöltő egységet, ami a SandForce sorozat egyik sajátossága. Ez ebben az esetben a hely szűkössége miatt meglehetős pozitívum. A NAND chipek helyén összesen négy Intel MLC (pontosabban IMFT, azaz Intel-Micron) egységet láthatunk. A 25 nanométeres technológiával készülő chipek egyenként 32 GB kapacitásúak, ami a tartalékterület levonása után adja ki a 120 GB-os kapacitást. A 128 bites AES titkosítást is támogató sorozat ezen felül 30, 60, 90, 180 és 240 GB-os tárhellyel érhető el.

[+]

Végül de nem utolsósorban a Kingston ms200 széria 120 GB-os tagját teszteltük, melyből ezen kívül csak egy kisebb, 60 GB-os verzió érhető el jelenleg. A gyártó ennél a modellnél a SandForce SF-2141 vezérlőt alkalmazta, amihez szintén nem társul cache. A Kingston meghajtóján található lapkák a Toshiba gyártósoráról származnak. Az MLC típusú megoldások a gyártó legújabb modelljei, ennek megfelelően 19 nanométeres gyártástechnológiával készülnek.

Tesztkörnyezet, specifikációk

A 2011 júliusa óta hadrendben álló, SSD tesztekhez használt állandó konfigurációnk némi frissítésen esett át a tavalyi év végén. Az alaplap szerepét az MSI Z77 MPOWER modell vette át, míg a processzor feladatát egy fixen 4,3 GHz-re tuningolt Intel Core i7-3770K kapta meg, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni az SSD-kből. A rendszermemória mérete továbbra is 16 GB, de a G.Skill RipjawsX modulok órajele 1333-ról 1866 Mhz-re emelkedett. A különféle turbó és energiagazdálkodási opciókat egytől egyig kikapcsoltuk, hogy azok biztosan ne befolyásolhassák a méréseket. Ezen lépésünkkel a 2012. november 24-e előtti SSD tesztjeink eredményei nem összevethetőek az azt követő cikkeinkben találhatókkal.

[+]

A meghajtókat most is a Z77-es PCH natív SATA portjára csatlakoztattuk. Ehhez egy DeLOCK adaptert is alkalmaznunk kellett, mivel MSI MPOWER alaplapunkon nem található mSATA-kompatibilis slot.

A tesztkörnyezet [+]

IOMeter, AS SSD

A szekvenciális olvasás – és írás – kap szerepet a nagyobb fájlok másolásánál, illetve az ilyen méretű állományokkal dolgozó alkalmazásoknál; ha elsősorban rendszerlemezt keresünk, akkor ez egy sokadrangú szempont lehet számunkra. A három mSATA SSD itt nagyjából azonos eredményt produkált.

Írásban a tömörítést alkalmazó, SandForce-alapú modellek elhúztak, míg a Marvell vezérlős Crucial az utolsó előtti helyre volt jó.

A véletlenszerű műveletekre vonatkozó értékek az SSD-gyártók egyik vesszőparipája, imádnak az IOPS értékekkel dobálózni, bár ez egy átlagfelhasználót különösebben nem érint. Ezzel ellentétben bizonyos kiszolgálók esetében már döntő szempont lehet ez az érték. Itt már a Crucial volt a legjobb, amit az Intel, majd a Kingston követett.

A fentiekből következik, hogy a véletlenszerű írás egy átlagos PC-s felhasználó számára szintén nem túlságosan lényeges szempont. Ezen a területen az Intel SSD-je remekelt, amitől a Kingston kisebb, míg a Crucial nagyobb mértékben maradt le.

A kevés általunk használt benchmark egyike az AS SSD. Ennek is csak a beépített másolási tesztjét alkalmaztuk, mert ezt akár otthon az olvasó is le tudja mérni magának. Amit erről érdemes tudni: ez a meghajtón belül másol; az ISO-teszt nagy ISO-fájlokkal operál, a Program-teszt sok kis fájllal, a Game-teszt pedig vegyesen. Ebben a tesztben az Intel hozta a legkiegyensúlyozottabb eredményt, a Crucial viszont a programfájlokkal való műveletek végzése közben lemaradt.

Windows 7 használat

A valós használatot reprezentáló teszteléshez egy valódi, többhónapos használatot megélt Windows 7-es rendszert vetettünk be. Ez nem egy sebtiben feltelepített Win 7, hanem egy már alaposan teleszemetelt, sok feltelepített és uninstallált programot tartalmazó rendszer háttérben futó ESET Smart Securityvel (vírusírtó és tűzfal). Ezt mentettük le a "szektorról szektorra" módszerrel, majd töltöttük vissza a teszt szereplőire; így egyenlő eséllyel indult az összes versenyző. A rendszer teljes mérete nagyjából 30 GB, ami egy 37 GB-os partíción foglalt helyet. A partíciót mentés előtt töredezettségmentesítettük, a SuperFetch és a Prefetch pedig be volt kapcsolva. A pontosabb eredmények érdeklében minden tesztet háromszor ismételtünk meg.

A Windows 7 betöltési idejét a post után eltűnő "Boot from CD-ROM" felirattól mértük odáig, hogy teljesen felállt a rendszer, tehát betöltődött az összes ikon, az összes gadget és a tálcára az összes program (ESET, ATI Catalyst Control Center stb.). Ez a "teszt" (mondhatnánk inkább használatot is) leginkább a véletlenszerű olvasásra koncentrál. Ebben az esetben a Crucial és az Intel azonos eredménnyel végzett az élen, míg a Kingston kissé lemaradt.

A "3D-s programcsokor" főként a kis fájlok elérésére koncentrál, ugyanis ezek a programok rengeteg kis plugint töltenek be, ergo a szekvenciális sebesség itt nem annyira fontos. Ezen mérésünkben az Intel egy másodperccel volt jobb a többieknél.

Az "újságírói programcsokorban" megint a pici fájlok kapnak szerepet; talán ez a legjellemzőbb a mindennapi használatra, mert itt nem csak a fájlok, de maguk a programok is viszonylag kisméretűek. Ennek ellenére ezen tesztünkben nem igazán tudtunk különbséget kimérni az egyes SSD-k között.

A "webdesigner programcsokor" már jobban támaszkodik a szekvenciális elérésre, mert a Photoshop és az Illustrator is egy-egy, igencsak nagyméretű dokumentummal együtt nyílik meg. Itt holtversenyben az élen végzett a három tesztalany.

Az "újságírói programcsokor" megnyitása után hibernáltuk a gépet; ezek a programok együtt kb. 2 GB memóriát foglalnak. Már korábbi cikkeinkben is megjegyeztük, hogy a hibernálás elvileg a szekvenciális írási sebességtől függ (hiszen a memória tartalmát ki kell írni a hiberfil.sys-be). Igen ám, de a memória tartalma tömörítve kerül a lemezre, és ehhez a Microsoft operációs rendszerei a Windows 7-ig bezárólag csak egyetlen processzormagot képesek használni, ami sajnos már korlátozhatja a művelet sebességét.

Másolásos tesztek, játékok

A két következő "teszt" (másolás) eredetileg még a SandForce vezérlőinek olykor becsapós teljesítménye miatt született meg. Lemértük, hogy egy már tömörített Windows 7-et tartalmazó képfájl mennyi idő alatt másolódik át a tesztelendő háttértárra. A képfájlokat egy 250 GB-os Intel 510 SSD-n helyeztük el, így az egyes meghajtók írási teljesítményét nem korlátoztuk.

Itt a tömörítést mellőző, Marvell vezérlővel szerelt Crucial bizonyult a legjobbnak, amítől az Intel kevésbé, míg a Kingston már jobban lemaradt.

Tettünk egy próbát a Photoshop telepítőjének RAMDiskre másolásával – ez lényegében az SSD olvasási sebességét méri, hiszen az SSD-ről másolunk a RAMDiskre.

Ezután a RAMDiskről feltelepítettük a Photoshopot, amivel az SSD-k írását teszteltük, de ez felhasználóközelibb mérés, mert egy telepítés idejét mértük le. Itt a Kingston bizonyult a leggyorsabbnak.

A játékbetöltési időkhöz most a jól bejáratott STALKER-t és az SSD tesztünkben még újnak számító Crysis Warheadet használtuk. Itt a Crucial volt a legjobb, míg az Intel csak a sor végére volt jó.

Virtualizáció és végszó

Egy korábbi ötletből született következő tesztünk, ami a virtualizációval kapcsolatos. Aki már foglalkozott otthon a témával, az tapasztalhatta, hogy a háttértár sebessége nagyon sokat számít, ha egynél több VM (virtuális gép) van üzemben. Igazából már egyetlen VM is le tudja "ölni" a rendszert, ha telepítünk rá, nem kell ehhez kettő sem, pláne, ha a VM egy merevlemez "hátsó" 10-20%-án helyezkedik el, ahol a HDD feleolyan gyors, mint a külsején. Készítettünk négy Windows XP-s VM-et, és beütemeztük rajtuk, hogy egyidőben indítsák el a .NET Framework 3.5 telepítését. A telepítés témája teljesen véletlenszerű volt, annál fontosabb infó viszont, hogy ez a teszt alapjában véve inkább a meghajtók véletlenszerű és kis részben szekvenciális írási sebességét teszteli. A futási időt a time paranccsal mérjük le, így az eredmény minden esetben meglehetősen pontos.

Ebben az összetett tesztben az Intel győzütt, akit csak kettő másodperccel követett a Kingston. A Crucial m4 lemaradása már tetemes volt.

Telepítés után beállítottuk, hogy 0 mp-es időközökkel induljanak el a VM-ek, és lemértük a négy VM együttes bootidejét. Ez a fenti telepítős teszttel ellentétben már inkább a véletlenszerű olvasás sebességét hangsúlyozza ki.

Végszó

Ahogy korábban elmondtuk, az mSATA szabványú SSD-knek elsősorban a különféle helytakarékos kiépítések esetében van igazán létjogosultsága. Ezt elsősorban azért hangsúlyozzuk, mert továbbra is felárat kell fizetni a kisebb formátumért, ergo a szokásos, 2,5"-os méretben olcsóbban hozzájuthatunk az adott kapacitáshoz.

Ami a három tesztalanyt illeti, véleményünk szerint alapvetően mindegyik megállja a helyét, különösebb anomáliát nem tapasztaltunk, ergo bármelyik választása esetén megkaphatjuk azt a bizonyos SSD-élményt. A Crucial m4 valamivel nagyobb kapacitást kínál, ráadásul tömörítést sem alkalmaz, bár ez bizonyos esetekben hátrányt jelent. Mindezek fényében mi elsősorban az árazást vennénk figyelembe. Az Intel 525 120 GB-os modellje a maga 40 000 forintos árával a legdrágább, bár 5 év garanciát vállal rá a gyártó. A 3 év garanciával rendelkező, 120 GB-os Kingston ms200 és Crucial m4 szinte azonos áron, 30 000 forint környékén vihető haza, bár utóbbi már kifutó széria, így aki ilyet szeretne, az jobb ha igyekszik. Egy szó mint száz, most részünkről a Crucial és a Kingston ajánlott vétel, de tulajdonságai alapján az Intel 525 is tetszett.

Crucial m4 128 GB mSATA SSD Kingston mS200 120 GB mSATA SSD	Intel 525 120 GB mSATA SSD

Oliverda

A tesztelt Intel és Kingston mSATA SSD-ket a gyártók képviseletei bocsátották rendelkezésünkre, míg a Crucial m4-et a Hardverker webáruház adta kölcsön.