Alapok

Egyetlen komoly rendszerből sem hiányozhat a klasszikus fényerős fix alapobjektív. Ezt a Fuji és a m4/3 is tudja. Mi most e rendszerek kiváló, F1.4-es fényerővel rendelkező fix normál üvegeit, a Panasonic Leica 25/1.4 és a Fuji XF 35/1.4-et eresztettük kicsit össze. Precíz műszeres mérések helyett a gyakorlati tapasztalatokra helyezve a hangsúlyt, azon belül is elsősorban az F1.4 bűvkörében arra kerestük most a választ, hogy nyitott rekeszen milyen a két normál objektív egymáshoz képest.

Ez a két objektív papíron szinte azonos: azonos látószög, azonos fényerő, még az eltérő szenzorméretekből adódó 2/3 FÉ-nyi mélységélesség-különbség is gyakorlatilag elhanyagolható mértékű. Ezen felül még külső méreteikben is közel azonosak, szinte mint két tojás. És igen ez a két optika pontosan ugyanarra is való, a maguk rendszerének fényerős fix alapobjektívjei. Aztán persze ha kicsit mélyebbre ásunk, hamar kiderül, hogy karakterre éppen két ellentétes üveggel állunk szemben. Ebben a kis összehasonlításban most pont ezeket az apró kis különbségeket próbáljuk meg szépen sorba venni.

Építési minőség

Az első benyomásunk az volt, hogy a Fujit sokkal jobb érzés kézbe venni, ami annak köszönhető, hogy itt szinte minden fémből van, olyannyira, hogy még az élességállító gyűrű is recézett fém. Ehhez jön még a rekeszállító gyűrű is, ami ugyan nem jár annyira finoman, mint a második hullámban érkező XF optikákon, de már a puszta jelenléte is könnyeket csal az ember szemébe. Amikor már a Nikon is elkezdte szép lassan lehagyni ezt az objektívjeiről, azt hittük, ez a megoldás már örökre a múlté lesz.

A PanaLeica pedig ennek pozitív értelembe vett ellenkezője, egy ízig-vérig modern, nagyon jól összerakott objektív. Ez a kettőség szinte minden ponton tetten érhető. Itt fém helyett már műanyag tubus fogad, de természetesen a kifejezetten minőségi fajtából, masszivitásra simán felveszi a versenyt a fém obikkal. És bár a Fujit nagyobb élmény kézbe venni, azért azt is tapasztaltuk, hogy a kinti mínusz fokokban hamar megtanulja az ember értékelni a műanyagot. A bajonett természetesen azért itt is fém, az élességállító gyűrű pedig kellemes tapintású gumiborítást kapott. Használat közben mind a két objektív vajpuhán jár; a Fujinak nagyon kellemes az ellenállása, a Panáé elsőre szinte már túl könnyen is jár, de hamar meg lehet szokni, sőt szeretni, hogy egy ujjal is lazán lehet vele élességet állítani.

Itt érdemes még megjegyezni, hogy mind a két esetben focus by wire rendszerű az MF. Azaz hiába remek érzés mind a kettőn a fókuszgyűrű tekergetése, mivel itt nincs ilyenkor fizikai kapcsolat, így ez még önmagában nem garancia arra, hogy tényleg jó velük manuálisan élességet állítani. És pont emiatt lehet az, hogy bár mechanikailag minőségi mind a kettő, ennek ellenére mégis csak az egyikkel kifejezetten élmény az MF.

Ezen a ponton nagyon nincs mit szépíteni, itt bizony a Fuji húzza a rövidebbet. Már az eleve lehangoló, hogy manuális fókusz közben is hallgatni kell az AF motor sercegését, ám ennél nagyobb probléma, hogy nincs meg a kellő közvetlenség. Gyorsan tekerve az élességet jól érezhető késedelemmel reagál, ami zavaró érzés. Ettől függetlenül persze tökéletesen használható, szépen pontosan be lehet a Fujival is fókuszálni, csak egyszerűen nem esik jól a használata.

A Panaleica ennek az ellenkezője, egy élmény vele kézzel fókuszálni. AF motorja sokkal halkabb, így nem tolja az orrunk alá olyan direkten, hogy itt sincs fizikai kapcsolat MF mellett. Az élességet húzva is sokkal közvetlenebbül reagál, nincs komolyabb késés, még a gyorsabb mozdulatokra is egész jól reagál. Ilyen téren a piros pöttyös az egyértelmű győztes.

Ezen felül amit itt még az építési minőségnél meg kell jegyezni, hogy a Fuji élességállításnál a komplett lencserendszert tologatja előre-hátra, ezzel változtatva külső méretét. A PanaLeica ezzel szemben belső élességállítást kapott, azaz teljesen zárt építésű, a külső méretét fókuszálás közben se változtatja – egyértelműen ez a profibb megoldás. Összességében, bár az első találkozásnál sokkal meggyőzőbb a Fuji, de alaposabb vizsgálat után bizony a PanaLeica minimum egy döntetlenre kihozza ezt a meccset.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!