Ismét egy új magrevízió

2006 a meghatározó hardverelemek esetében vízválasztó lesz több szempontból is. A videokártyák piacán idén érkeznek a DirectX 10-es GPU-k, a processzoroknál pedig az AMD átáll a DDR2 memóriák támogatására, az Intel elhagyja a Pentium márkanevet, és egy totálisan új mikroarchitektúrát mutat be. Most ismét a processzorokkal fogunk foglalkozni, méghozzá az AMD legújabb próbálkozását vesszük jobban szemügyre. Az Intel új processzoraira még várni kell pár hónapot, addig is lássuk, hogy az AMD és a DDR2 hogyan fér meg egymás mellett.

Athlon 64 X2 5000+ [+]

Május 22-én az AMD egy új processzorfoglalatot indított útjára AM2 néven. A gyártó az AM2-es processzorok esetében a korábban már jól bejáratott Socket 939-es chipeket újította fel; az „F” revízió az elődöktől eltérően a DDR2-es memóriák támogatásával lett felvértezve, ami egyben a legfőbb újításnak is tekinthető. Az Athlon 64-ek esetében (mint már számtalanszor tárgyaltuk) a memóriavezérlő a processzorban található, ennek következtében egy új memória támogatása érdekében az AMD-nek a memóriavezérlőt a processzorban le kell cserélnie. Mivel a DDR2-es memóriavezérlő nem kompatibilis a DDR memóriákkal, és az üzleti szempontokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül – a foglalatváltás elkerülhetetlen volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy két évvel az Intel után az AMD is beállt a DDR2-t támogatók sorába, vagyis a DDR memóriák napjai meg vannak számlálva (tudva hogy a következő generációs Intel platformok is már csak a DDR2-t fogják támogatni). Az Intel esetében a DDR2-re váltáshoz új chipseteket kellett tervezni, és ha belegondolunk, hogy az Intel processzorok sokkal érzékenyebbek a memóriasávszélesség emelésére, mint AMD-s megfelelőik (hiszen az Athlon 64 esetében még a kétcsatornás memóriavezérlő sem hoz lényeges pluszt), mégsem tudtak gyorsulni a DDR2-es memóriáktól, akkor mit is várhatunk egy DDR2-es Athlon 64-től?

Birtokunkban vannak közel kétéves „bizalmas” dokumentumok, melyekből kiderül, hogy az AMD miért is nem sürgette a DDR2-re váltást. A dokumentumokban az AMD filozófiája szerint új technológiák bevezetéséhez (mint amilyen ez esetben a DDR2-es memóriák támogatása) három kritériumnak kell teljesülnie:

• az új technológia által a lehető legmagasabb teljesítményt kell elérni,
• költséghatékonyság mindenek felett,
• legyen széles körben elérhető az új technológia mindenki számára.

Az AMD már ekkor is elismeréssel beszélt a DDR2-ről, de a három kritérium közül akkoriban egyik sem teljesült, hiszen, mint tudjuk, a DDR2-es memóriával „felturbózott” Intel rendszerek számtalan teszt (és a tapasztalatok) szerint csak alig gyorsabbak, mint a régi, „elavult” DDR400-as konfigurációk, emellett a DDR2-es memóriák ára (DDR2-667 és DDR2-800) csak mostanság érte el az elfogadható szintet, és végül akkoriban a DDR2-es memóriák beszerezhetősége sem volt teljesen akadálymentes. Mára ez megváltozott. Megjegyeznénk, hogy az AMD ezért is választotta évekkel ezelőtt a DDR memóriát a Rambusszal szemben. A dokumentum kitér arra is, hogy amíg a DDR2-667 nem kerül bemutatásra, addig az új memóriaszabvány sebességbeli fölénye elvész a magas késleltetési értékek miatt, ami igen fájó pont egy Athlon 64-es processzor esetében, amelyről tudjuk, hogy az integrált memóriavezérlőnek köszönhetően igen alacsony késleltetésekkel bír a memória felé. Azt már csak mellékesen jegyzi meg a dokumentum, hogy a DDR2-es memóriák gyártási volumene 2006-ban kerekedik a DDR400-as fölé, tehát mindent összegezve az AMD nem véletlenül most bocsátotta útjára az újabbik memóriaszabványt támogató processzorait.

Kisebb kitérőnk után térjünk vissza az AM2-es processzorokhoz, melyek hivatalosan maximálisan a DDR2-800-as modulokat támogatják. A memóriavezérlő természetesen kompatibilis a lassabb memóriákkal is (DDR2-667, DDR2-533, DDR2-400), ám mint azt már az előző bekezdésben is megemlítettük, az Athlon 64-ek igen érzékenyek a memóriakésleltetési értékekre, így a maximális teljesítmény elérése érdekében DDR2-800-as modulokat kell használnunk.

Virtualizáció a való életben (forrás: VMware) [+]

Az új stepping az új memóriák támogatásán felül támogatja a korábban Pacifica kódnéven emlegetett virtualizációs technológiát is, mely az Intelnél már megismert Virtualization Technology megfelelője. A technológia lehetővé teszi, hogy két különböző, egymástól független operációs rendszert futtassunk szimultán egyazon processzoron (vagy a processzor végrehajtó egységeit egymástól függetlenül több szoftverkörnyezet vegye egyidejűleg igénybe).

Végül az új steppingre való átállás következtében alacsonyabb fogyasztású chipek kerülhetnek a boltok polcaira, ugyanis az AM2-es processzorok esetében az AMD-nek sikerült lejjebb szorítani a hőtermelést és a fogyasztást Socket 939-es megfelelőikhez képest.

Még az új foglalat bevezetése előtt, az In-Stat Spring Processor Forum alkalmából az AMD bejelentette, hogy az eddigieknél lényegesen hatékonyabb energiafelhasználású, ún. Energy Efficient asztali processzorokat is piacra fog dobni. Az „EE” asztali processzorokkal az AMD egyfelől valós piaci igényeknek kíván megfelelni, hiszen ma már nem csupán az irodai számítógépek és HTPC-k építői részéről követelmény a kis méret, az egyszerű hűtés és a csöndes üzem; másfelől az Intel hatékony Conroe processzorai által jelentett kihívásnak kívánnak elébe menni. Nem utolsó szempont ugyanakkor a számítástechnika terjedésével mind élesebben megfogalmazódó kritika a gyártókkal szemben a környezet védelmét, az erőforrások pazarlását illetően.

Mindennek az AMD az új Athlon 64 X2, Athlon 64 és Sempron Energy Efficient modellekkel kíván megfelelni, melyek típustól függően a 89–110 wattos kategória maximális fogyasztását 65 wattra, a 62–89 wattos kategória csúcsfogyasztását 35 wattra szorítják le. A Cool'n'Quiet technológiát alkalmazó, válogatott chipeknek persze megkérik az árát, jóval drágábbak, mint az azonos modellszámú, de nagyobb disszipációjú normál változatok. Május folyamán az AMD a következő modellek szállítását kezdte meg :

• Energy Efficient asztali processzorok (65 W TDP): Athlon 64 X2 4800+, 4600+, 4400+, 4200+, 4000+ és 3800+.

• Energy Efficient Small Form Factor asztali processzorok (35 W TDP): Athlon 64 X2 3800+, Athlon 64 3500+, valamint Sempron 3400+, 3200+ és 3000+.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!