Hirdetés
-
Tekken 8 - Nyáron érkezik Lidia Sobieska
gp A lengyelek karatézó vezére lesz a franchise nyolcadik részének legújabb DLC karaktere.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Fekete misztikum: DeepCool Mystique 360 vízhűtés
ph Fekete ventilátorokkal, visszafogott világítással, de LCD kijelzővel érkezik a gyártó új topmodellje.
Új hozzászólás Aktív témák
-
erdoke
titán
Szar érzés lehet újra meg újra elbukni egy processzorcsaláddal, főleg hogy mennyi erőforást tettek mellé/alá. Én már rég kirúgtam volna ezeket a balfaszokat, akik ezt tervezik. Mindig az utolsó előtti pillanatban derül ki, hogy a nagyívű tervhez képest egy gyengécske előrelépés marad a fejlesztésből.
Fizesse vissza a bérét kamatostul!
A piacnak az is jót tenne, ha az új Xeonok lenyomnák a mostani Opteronokat teljesítmény/fogyasztás mutatójukban, akkor az AMD is eszközölne végre valami fejlesztést a 2,5 éve szinte változatlan Opteronokon.A legjobb aláírás a héten
-
csudri
őstag
Én is csodálkozom, hogy hogy a fenébe lehet ennyit bénázni. Gondolom az Itanium I-et tervező bandából sokat lapátra tettek, de úgy látszik ez sem változtatott azon, hogy dilettánsok maradjanak a tervező asztalnál.
(Félreértés ne essék, nem azért fikázom őket, mert én jobbat tudnék csinálni, de itt $$$ milliárdokról van szó és nem fér a fejembe, hogy lehet ilyen pancserekre bízni ennyi pénzt/erőforrás stb.)
[Szerkesztve] -
joghurt
addikt
válasz JagdPanther #4 üzenetére
Az én cégemnél eddig szóba nem kerülhetett, hogy AMD proci legyen egy gépben. Még ha olcsóbban is hozott nagyobb teljesítményt. Mostanra viszont eljutott oda a világ, hogy már akkora a különbség az Opteron és a Xeon között (az előbbi javára), hogy azt már nehezen tudja elrizsázni az IT menedzser a platform-homogenitásra hivatkozva. Lehet, hogy más cégeknél a jelenlegi ''kisebb fűtés mellett akár dupla akkora teljesítmény'' még kevés a fejesek beidegződéseinek megváltoztatásához, de mondjuk háromszoros teljesítmény már elég lesz, és akkor ők is váltani fognak.
De hogy maradjunk az eredeti Itanium procinál is: Sajnálatos, hogy így működik a világ, ahogy. Műszaki szempontból az IA-64 sokkal tisztességesebb megoldás, mint az x86-64. Piaci szempontból mégis totálgáz; egy Intenél kisebb cég már rég belerokkant volna. A júzerek szempontjából persze érthető a dolog: Hiába tisztességes belül egy Itanium, és hiába fut esetleg rajta gyorsabban egy rá fordított és optimalizált program, ha egyszer a júzernek régi x86-32-es programjai vannak, amiket nem tud újrairatni Itaniumra (vagy nincs kedve újra fizetni a már megvett programokért). Ebből adódik, hogy azt a procit fogja választani, ahol a meglevő x86-32-es programjai a leggyorsabban fognak futni.A tej élet, erő, egészség.
-
#65675776
törölt tag
Lehet rosszul emlékszem, de a Merced-et az intel fejlesztette. Totál bukta. Az utódját a HP. Na ez már ért is valamit. Ezt megint az intel. Talán majd a következő HP fejlesztés. De az is lehet, hogy a HP megunja az egészet és újra elkezdi fejleszteni az Alpha-t, ami már akkor 64 bites volt amikor az intel elkezdte gyártani a Pentium MMX-et.
-
Ga
tag
Az Itanium vonal az Intel terméke, a HP inkább stratégiai partnerként van jelen, bár gondolom a procfejlesztésbe is ad embereket. A HP-n szerintem nem múlik annyi, mint az Intelen. A HP az értékesítő, valsz. nem nagyon veszít a projekten (bezzeg az Intel).
Az Intel kitartása érthető, hiszen a Netburst vonal korlátai elkezdték szorítani. Igaz, a ia32 és az ia64 nem igazán említhető egy kalap alatt, max annyira, hogy az utóbbi tudja emulálni az elsőt. A 64 bit a legkisebb eltérés a kettő között.
Kár, hogy a Foxton-t nem sikerült megugrani, elég forradalmi lett volna, közeledve az aszinkron processzorok felé. Szerintem a fő gond a program managerekkel van, akik tarthatatlan időhatárokat adnak meg.
Remélem még bírják szuflával, és látunk még 1-2 különleges Itanium fejlesztést.
Üdv,
Ga
[Szerkesztve] -
BobChemistry
őstag
1.7 milliárd tranzisztor, 24MB harmadszintű tár...nagyon durva
Bármilyen közel vagy valakihez, végtelen a távolság köztetek.
-
erdoke
titán
válasz BobChemistry #8 üzenetére
A jelek szerint a sorozatgyártása durva.
Mondjuk én ezt pár milla dodóért megmondtam volna előre, olcsóbban kihozták volna ezt az 1,6 GHz-es csodát.A legjobb aláírás a héten
-
anulu
félisten
tudomásom szerint a HP kihátrált az Itanium mögül, és az Intel magára maradt, nomeg a Dell-re.
HP-nek ott az Opteron, amit visznek, mint a cukrot. akkora a kereslet rá, h az AMD nem tud annyit gyártani, amennyit ne vinnének el"Jelenleg a cloud nem más mint a sales által elhazudott és eladott utópia, egy ígéret, csalánba csomagolt mézesmadzag, amit az üzemeltetés f@$zával vernek" | Feel the power! Intel Core i7 | iPhone 14Pro 256GB | iPad Pro 2017 64GB
-
Csaba_20_
őstag
Vajon, ha a processzor csak az operációs rendszer feladatait futtatná, akkor is maximumra tolná fel a Foxton a teljesítményt? Vagy összeveszne a DBS-sel?
Ez nekem kicsit úgy néz ki, mintha az Intel nem tudná eldönteni, hogy mit akar. Behúzza a kéziféket és padlógázt ad...Persze lehet azért, mert semmit nem tudok se a Foxtonról, se a DBS-ről, csak amit itt olvastam a PH-n. Majd változik ez is...
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Átfutottam gyorsan az Intel két dokumentumát, amiben a Foxtonról és a DBS-ről írtak. A Foxton ezek szerint az órajelet változtatja bizonyos határokon belül és ezzel együtt a fogyasztást is (a maximumban biztos voltam, hisz tönkre nem teheti a procit), a DBS pedig feszültséget és órajelet is változtatva próbálja meg kevesebb fogyasztásra ösztönözni a processzort. Hát, továbbra is azt gondolom, hogy vagy a féket kéne kienegedni, vagy a gázt.
-
rudi
nagyúr
Annyira szeretem az Inteles híreket! Mindig olvashatok vagy 5-10 új kódnevet meg forradalmi dolgokat 2-3 évre előre, aztán hogy mi lesz belőlük...
Resistance Is Futile. You will be assimilated!
-
nagyúr
Kicsit viccesnek tartom, hogy az Intel mérnökeit pancsernek nevezitek. Igen, részben hibáztak, de nem azok, akik most képtelenek legyártani rendesen a Montecitot. Meg kell érteni, hogy bizonyos dolgok függetlenek a dollármilliárdoktól, és ha valamire senki nem képes (a jelen technológiákkal létrehozni egy Foxton bonyolultságú szabályozóáramkört, működőképesen), akkor hiába adsz neki rengeteg pénzt, az nem oldja meg a gondot. Én azokat a managereket tartom hibásnak, akik belezúgtak az Itanium - mérnöki szemmel - gyönyörű koncepciójába, anélkül, hogy a valós elvárásokat megfelelően felmérték volna.
while (!sleep) sheep++;
-
nagyúr
Én is csodálkozom, hogy hogy a fenébe lehet ennyit bénázni. Gondolom az Itanium I-et tervező bandából sokat lapátra tettek, de úgy látszik ez sem változtatott azon, hogy dilettánsok maradjanak a tervező asztalnál.
Dilettánsok a nagy l*****t. Valószínűleg a szakmájukban közel a legjobbak.while (!sleep) sheep++;
-
nagyúr
Nem, nem kevesebb mérnökkel. Egy projekten nem dolgozik kevesebb ember az AMD-nél, mint az Intelnél, mivel nem lehet korlátlanul sok részre osztani a feladatot. Csak annyi, hogy az Intelnél nem 1-2 projekt fut parallel, hanem tizenakárhány. Most épp rosszul választottak. De azért az tény, hogy az Intel évtizedek óta technológiai vezető, tény, hogy most nagy a fejetlenség, és épp hullámvölgyben vannak. Csak épp annyi, hogy ha az AMD így bebukott volna egy processzort, mint ahogy az Intel az Itaniumot, akkor lehúzhatták volna a rolót.
while (!sleep) sheep++;
-
eXodus
őstag
Elég az is ha az egyik projekt nem sikerül úgy ahogy tervezték akkor még ott a másik...
Másik: az hogy az új magoldásait nem tudja legyártani (technológia hiányában) szerintem igen is a mérnökök hibája. Most nem feltétlenül az egykét hónapos csúszásokra értem.
Pl A csodás csak a MHzek számítanak suöveg előtt az intel valaha is komolyan gondolta a 20GHz majd 10GHz ->8 stb -t?
[Szerkesztve] -
Raymond
félisten
Azert jobb lenne ha eszhez ternenek azok akik a fejlesztomernokoket fikazzak itt. Az a bordel ami az utobbi ket-harom evben az Intelnel uralkodik nem egyszeru. Hany roadmap valtozas vagy teljes atalakitas volt ott ebben az idoszakban ? Ez nagyban kihat arra mennyi eroforras van egy-egy projekre szanva igy hiaba akarsz valamit ha nem megy. A gondok egyertelmuen a management altal lettek okozva es nem konnyu helyrehozni meg a sok dollarmillioval sem. Van aminek ido kell. Es az Itanium helyzet meg roszabb mint az altalanos (tobbi projektet erinto).
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
-
joghurt
addikt
Évtizedek óta. Az AMD (és anno a Cyrix) lényegében az Intel procijait licenszelte, és gyártották saját maguk. Később ágazott csak el az AMD a Pentiumtól a K5-ös irányba (1996). De még bőven az x86-os korszak előtt is már az Intel volt ''A'' mikroprocesszor-gyártó. A 4040-nél és 8080-nál az AMD még zacskóban sem volt.
Ja, és a K8 megjelenéséig a legjobb jóindulattal sem lehet az AMD procijaira ráhúzni a ''technológiai vezető'' cimkét.
[Szerkesztve]A tej élet, erő, egészség.
-
kisfurko
senior tag
Jajj, ne csináld már... Hol volt az intel Pentium, Pentium Pro egy Alpha mellett? Sőt, az UltraSparc II-t is csak 99 körül lépték le. Hol volt egy 386-os egy 68030, de akár egy 68020 mellett? Mit tudott egy 8086, vagy egy 286 a 68000 ellenében? Vagy mit ért egy 8085 egy Z80 mellett?
-
Csaba_20_
őstag
Hát ezt nem jól tudod. Vagyis amit írtál, az nem felel meg teljes mértékben a valóságnak. Az AMD már a 80386-os processzor licenceit se kapta meg az Inteltől így magának kellett előállítania a hasonló processzorát. A processzor teljesen kompatibilis volt az Intel 80386-os processzorával.
AMD-nek is létezett 8080-as processzora. [link]
Egy évvel rá, hogy az Intel kiadta a sajátját, az AMD is lemásolta.
Ezek mind történelmi tények, melyeket inkább ismerni kell, mintsem bírálni a cégeket miattuk. Nem is igazán értem, hogy minek kell ez a ''bibibí az Intelnek már előbb volt, mint az AMD-nem ezért az AMD fúj...'' stílus. Nem szeretném óvodában érezni magam, de az ilyen hozzászólások után felelevenedik bennem életem azon korszaka. -
joghurt
addikt
válasz Csaba_20_ #27 üzenetére
Az általad beírt oldal is alátámasztja azt, amit írtam. A 286-ossal bezárólag az AMD szimplán az Intel beszállítója volt, de az is csak azért lehetett, mert a DoD erre kötelezte az Intelt. Az AMD-féle 8080-as bevallottan reverse engineering termék volt, nem kifejezetten technológia vezető szerep, márpedig innen indult a thread. Az Am386 és az Am486 sem saját fejlesztésük volt, hanem Intel-klón, ezért írtam, hogy a K5 volt az elágazás az Inteltől.
OFF-OFF: Az én gépemben is Athlon64 figyel, az első saját gépemben meg Am486 volt - nem kell Intel-rajongónak hinni.A tej élet, erő, egészség.
-
Csaba_20_
őstag
Pontatlanul fogalmazol ezért a mondadód ferdítéseket tartalmaz. Az Am386-os processzorhoz az AMD-nek nem voltak meg az Inteltől kapott licencek, azt a saját tervezőmérnökei tervezték. Saját tervezésű, vagy ha úgy tetszik mondhatjuk, hogy saját fejlesztésű. Ehhez már azért érezhetően több szakértelem kell, mintsem lekoppintani valamit.
Azt mondtad, hogy az AMD még zacskóban se volt, amikor már az Intel 8080-as processzorokat gyártott. Az AMD képes volt lekoppintani a 8080-as processzorát az Intelnek, majd nem beszállítóként, hanem sajátként adta el. Tehát nem mondhatjuk, hogy zacskóban se volt. De piaci részesedése valóban jóval kisebb volt.
Azt pedig végképp nem értem minek akarod itt kiélezni a témát AMD vs. Intel közötti párbajra és bizonygatni, hogy mikor melyiküké volt a ''technológiai vezető szerep''. Ennek konrkétan semmi értelme és haszna nincs. De ha látod értelmét, akkor kardoskodj mellette... -
Ez nem biztos, hogy így igaz; az x86-64 AMD ''találmány'', amit már az Intel licencelt és EM64T néven adja el. Ha jól tudom - ez egyáltalán nem biztos - a processzorba integrált memóriavezérlő szintén nekik jutott eszükbe először, mint a GHz-háborúban alkalmazandó, teljesítménynövelő eszköz. Nyilván, ez utóbbit a kényszer is generálta, mivel nem tudtak olyan órajeleket elérni, mint az Intel.
https://www.coreinfinity.tech
-
#65675776
törölt tag
Kérdés, hogy nem tudtak, vagy nem akartak? Az intelnek pont azért volt szüksége a P4 órajelfölényére, mert csak így tudta meggyőzni a vásárlókat, hogy ő a jobb, az ő technológiája a fejlettebb. Mellesleg az Opteront az Itaniummal összevetni nem igazán helyes. Az Opteron ellenfele a Xeon.
-
lapa
veterán
válasz #65675776 #35 üzenetére
én nem tudom pontosan hogyan működik a dolog, de szerintem nem lehet egyértelműen pálcát törni se a homokozóban játszó mérnökök se a babázó sales-esek feje felett. a mérnököket jogosan ütik a salesesek, mert kell nekik a roadmap, amivel kimennek a piacra. a mérnököknek meg olyan technológiákkal kapcsolatban kell megalapozottan nyilatkozniuk, amiket még senkise csinált és ők is csak egy fél év múlva fognak...
szóval szerintem célszerű lenni földig borulni a selejtes homelessek előtt akik több, mint egymilliárd alkatrészt tudnak ráheggeszteni a nyákra. még akkor is ha éppen nem őket preferálom és akkor is ha éppen valamit nem tudnak időre összerakni. -
joghurt
addikt
Azóta már az Intel is rájött, hogy a gigahertz nem minden. Miután az AMD-t fikázva hosszasan a GHz-eket nyomatta a teljes marketinggépezete, saját magát is szembeköpve kénytelen volt átállni a modellszámozásra a mobil procik miatt (most már az asztaliaknál is).
De amúgy józan paraszti ésszel is belátható a GHz-hajkurászás barom mivolta: Melyik húz jobban? Egy 4000-en visító Trabant motor, vagy egy 1200-on brummogó kamion? Vagy egy egyhengeres fűnyíró, vagy egy 12 hengeres motor?A tej élet, erő, egészség.
-
DcsabaS
senior tag
A Cyrix _NEM_ licenszelte és nem is koppintotta az Intel procijait. Kivétel nélkül saját, eredeti tervezésű procikkal nyomultak, elsőként egy Cx487DLC nevű koprocival, amely 10%-kal gyorsabb és kevésbé melegedő volt, mint az Intel által i387DX néven (a i386DX-hez) gyártott koproci. A Cx487DLC onnan kapta a nevét, hogy a már tervezés alatt álló Cx486DLC koprocesszorának tervezték. Ugyanis a 486DLC nem tartalmazott beépített koprocit, így a ''486-ossága'' tulajdonképpen csak az integrált 1 kByte belső L1 cache-nek volt köszönhető.
Ezzel szemben az Intel az i486DX-be már 8 kByte L1 cache-t integrált, továbbá még gyorsabb FPU-t. Így a Cyrix 486DLC+487DLC elsősorban alacsonyabb árával versenyezhetett.
A Cyrix későbbi fejlesztései közül az 5x86, 6x86-os sorozat integer szempontból kb. 20-30 százalékot vert rá az azonos órajelű Pentiumokra, köszönhetően a sokkal intelligensebb architektúrának (szuperskalár, szuper pipelined, stb.), és a magasabb busz-frekvenciáknak. Sajnos azonban a procik gyártásához használt _félvezető technológia_ mindig elmaradt az Intelétől, ahogyan az FPU teljesítménye is, amelynek a 3D játékok megjelenésével a jelentősége döntővé vált. Ez aztán oda vezetett, hogy a Cyrix nem bírta a versenyt, így előbb felvásárolta a National Semiconductor, majd pedig tőlük átvette a VIA (más procigyártókkal, pl. a Kentaur-ral együtt).
Az Intel és a Cyrix között is előfordultak perek, de ezek közül az Intel SOHA, EGYETLEN EGYET SEM NYERT MEG.
A Cyrix-szel szemben az AMD nagymértékben koppintotta az Intel procijait (szinte minden eredetiség nélkül). Egy időben az életben maradásuk azon múlott, hogy a bíróság engedélyezte számukra az Am486DX2-80-as proci árusítását (egyedül!), ti. az Intel ebből a fajtából csak i486DX2-66-ig ment, utána átállt az i486DX4-es procikra. Azokat a procijait, amelyeknek volt Inteles megfelelője, nem árusíthatta.
Félvezető technológiai szempontból eleinte az AMD még jobb is volt, mint az Intel. Pl. Az AMD 286-os és 386-os procijai kevésbé melegedtek, és magasabb frekvenciákig mentek. Architekturálisan viszont akkortájt nagy volt náluk a sötétség (, nem tudok semmi érdemleges újításukról. Jellemző, hogy pl. amikor a Cx5x86-os proci integerben és FPU-ban is megújult, és integerben csúcstartó is volt (adott órajelen), az AMD olyan ''Am5x86''-os procit hozott ki, amely integerben és FPU-ban is egyszerűen azonos volt a klasszikus 486-ossal (sőt, eleinte még az L1 cache is csak ''write through'' volt), csupán a szorzótényezőt növelték meg, hogy adott külső frekihez nagyobb belső tartozhasson.
Az AMD-nél akkor állt elő változás, akkor jelent meg az igazi INNOVÁCIÓ, amikor magukba olvasztották a NextGen nevű céget, amely még a Cyrix előtt kihozott egy Nx586 nevű CPU-t, amely FPU-t ugyan NEM tartalmazott, de integer szempontból azonos órajelen szintén gyorsabb volt az Intel Pentiumnál (hasonlóan a Cyrix-okhoz). Az Nx586 különlegessége, hogy belül egy RISC mag van, és a proci a futtatásra szánt CISC kódot valós időben lefordítja. A megoldás ugyan nem volt annyira hatékony (értsd: nem nyújtott egyenletesen jó teljesítményt), mint a Cyrix kívül-belül CISC megoldása, de távlatilag volt benne spiritusz.
Az AMD erre épített első processzora a K5 volt, amely tehát egy Inteltől teljesen független, eredeti x86-os konstrukció és integer szempontból már megfelelt, csak sajna az FPU-ja ennek is ugyanaz maradt, mint a 486-os időkben. Minthogy viszont az integer sebességnek megfelelően kezdték elnevezni a procikat (nem a valós órajelnek megfelelően), ezért előfordulhatott, hogy egy magasabb PR sebességű K5 az FPU dolgában lassabb volt, mint egy lassúbbnak gondolt Am5x86-os (pedig az is elég lassú volt).
Az AMD ezután egy jó FPU konstruálására koncentrálta az erejét, így született meg a K6 (szo-szo), majd a K6-2 (ez már tényleg jó volt), majd pedig a K6-3. Utóbbinak a pályafutása azért lett rövid, mert közben már az integer részt is jelentősen áttervezték, különös tekintettel a rendszer buszra.
A megszületett K7 születése pillanatában is jobb volt architekturálisan, mint az Intel bármelyik akkortájt vehető processzora (egyértelmű fölény integer, FPU és azonos technológián MHz szempontból is), ezért az Intel ''technológiai vezetése'' attól kezdve már csak a FÉLVEZETŐ TECHNOLÓGIÁRA volt igaz. (Finomabb technológián, kisebb fogyasztású, főképpen mobil procik).
Szerintem az Intel architekturális megoldások szempontjából azóta is lejtmenetben van (több téves fejlesztési iránnyal), bár tisztán félvezető technológiai szempontból most is jobb (köszenhetően főleg annak, hogy több üzeme van).
Az Itanium és folyományai a hülyeség csimborasszója, nem is baj ha elsüllyed. -
kisfurko
senior tag
Örülök, hogy rajtam kívül van még valaki, aki úgy gondolja, hogy az intel nem tud architektúrákat tervezni.
Az viszont egy csoda, hogy mégis milyen teljesítményt kihoznak belőlük. Mindig is úgy képzeltem el, hogy baromi ügyes villamosmérnökeik vannak, de a project vezetők tehetségtelenek. -
DcsabaS
senior tag
Az Intel foleg piaci/penzugyi szempontbol hatekony (1). Szakmailag szinte csak annyit tud, hogy a ''felvezeto technologia a kiraly'' (2) (ertsd: a donto). Eddigi sikereiket pontosan annak koszonhetik, hogy ezt a 2 szempontot (1, 2) mindig legelore soroltak, espedig ebben a sorrendben. Nagyot tehat nem tevedtek. A tevedeseik nagyjabol abbol fakadtak, hogy az architektura fejleszteset nem a harmadik helyre soroltak, hanem sokszor annal is hatrabb, ti. alarendeltek olyan szempontoknak pl., hogy:
- ''Nem az a lenyeg, hogy a mi architekturank legyen a legjobb (hiszen piaci sulyunknal fogva ugyis rakenyszerithetjuk az iparagra), hanem hogy masok csak licensz dij fejeben hasznalhassak, igy a veszelyes konkurenciat kinyirhatjuk a licensz meg nem adasaval, vagy a megfeleloen magas araval.''
Ez tulajdonkeppen az 1) (azaz piaci) szempont tulzott eroltetese. (Az Intel mas vonatkozasokban is tulment a tisztesseges piaci viselkedes hatarain, ezert is perelte be az AMD.)
Az elobb idezett gondolkodasmod miatt az Intel valosaggal TOBZODIK a kulonfele architekturalis ujitasokban, azonban ezek csak ritkan eloremutatoak, hiszen nem is mas a celjuk, mint zsakutcaba juttatni a konkurenciat. Hal istennek, ahogyan a mondas is tartja, sokat akart a szarka, de nem birta a farka. -
-
Rájöttek, de miért? Azért, mert kiderült, hogy habár a Netburst elméletben 10 GHz-ig is skálázható, a gyakorlatban ez a jelenlegi technológiákkal kivitelezhetetlen. Nagyon úgy tűnik, hogy az Intel még nem mászott ki a gödörből, de nem bánom, mert így legalább verseny van.
https://www.coreinfinity.tech
-
joghurt
addikt
''Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincsen különbség, gyakorlatilag azonban van.''
Az AMD-nél a mérnökök nyilván nem csak passziánszoznak egész nap, mióta kijött a K8, de nem nagyon hallok konkrét eredményről, a következő generációban mivel akarnak az Intel előtt maradni. Pár kisebb újdonságról megjelenik marketingcikk, de semmi olyan átütő, mint amivel állva hagyták a Xeont.
Nem tudom, ki írta, hogy az x86-64 az AMD újítása, és hogy az Intel licenszeli tőlük EMT64 néven. Az x86-64 szigorúan műszaki szempontból nem technológiai úttörés, hanem tákolás. Vicces, hogy a mai 64 bites procikban is megvan a 8086-ok összes trágyája a kompatibilitás miatt. Persze, a piacnak a toldozott trágya kell, legalábbis amíg nem jön ki valaki olyan procival, ami az x86-32-es kódokat egy ''rendes'' 64-bites architektúrán emulálva is gyorsabban futtatja, mint a mostani procik natívan. Különben miért állna át a sok jóember?A tej élet, erő, egészség.
-
DcsabaS
senior tag
''Az AMD-nél a mérnökök nyilván nem csak passziánszoznak egész nap, mióta kijött a K8, de nem nagyon hallok konkrét eredményről, a következő generációban mivel akarnak az Intel előtt maradni.''
Ilyenre egyelőre nincs is szükségük. A következő pár év minden bizonnyal a következők jegyében fognak telni:
- több core (2, 4, majd akár 8)
- megújított RAM vezérlő (magasabb freki, majd pedig a legelőnyösebb újabb fajta RAM támogatása)
- a SIMD utasítások/végrehajtó egységek bővítése
- a fogyasztás csökkentése, a nem használt egységek kikapcsolásával, a használtak átkonfigurálásával
''Az x86-64 szigorúan műszaki szempontból nem technológiai úttörés, hanem tákolás.''
Tákolásnak tákolás, de egyúttal tényleges ÚTTÖRÉS is a 64 bit felé az x86-os prociknál. És a sebesség/fogyasztás adatokból erősen úgy néz ki, hogy ez a tákolás még jobban is sikerült, mint az a 64 bit-es proci (ti. az Itanium), amelyet az Intel/HP pont úgy tervezett a ''tisztaság'', az ''elegancia'', a ''robosztusság'' jegyében, hogy ne kelljen a visszamenőleges kompatibilitással bajlódniuk, hanem az ilyen kényes kérdéseket a szoftveres emuláció körébe utalták.
Csakhogy egy általános célú processzornak nem a SEMMIT, vagy STERIL KITALÁCIÓKAT kell minél gyorsabban és hatékonyabban futtatnia, hanem a valós életben már létező, és a közeljövőben várható programokat. Ezek pedig általában NEM tiszták, NEM sterilek, NEM optimálisak. Éppen ezért muszáj többet törpölni az architektúrán, mert okosabban kell azt kialakítani, hogy a fajlagosan nagyobb teljesítményt kapjuk. A fogyasztás, illetve az ár (azaz chip méret, tranzisztorszám) szempontjából ez a plusz beépített intelligencia nem jelent túl nagy terhet.
Az Intel tehát annyit tett az Itanium (1-2) kapcsán, hogy beleölte a szükséges mennyiségű pénzt, a szükséges minőségű félvezető technológiát, és a szükségesnél is több tranzisztort, ámde NEM nem ölte bele azt az intelligenciát, amely lehetővé tenné a CPU számára, hogy a különféle ''zűrzavaros'' (x86-os) kódokat hatékonyabban futtassa.
Mármost okos dolog-e kopasz embertől fésűt kérni? Mert ha az Intel számára túl megerőltető volt az x86-32-őt architekturálisan megfelelően támogatni az egyébként 64 bit-es Itanium-ban, akkor vajon mi a garancia arra, hogy az Itanium legalább a majdani 64 bit-es kódok futtatásához elég ''okos'' CPU? (Ehhez adalék, hogy milyen gyászosan szerepel az Opteronokkal szemben mondjuk Web szerverként, a 64 bit dacára.) -
Raymond
félisten
Egy erdekes megkozelites Johan De Gelas reszerol:
[link]Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
Új hozzászólás Aktív témák
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Motoros topic
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Politika
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- Windows 10
- Milyen TV-t vegyek?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- További aktív témák...
- Intel I9 14900KS 24mag/32szál - Új - Eladó! 250.000.-
- Quad Core AMD Phenom II X4 945 (HDX945WFK4DGM) processzor
- intel LGA1200 Processzorok i3 / i5 / i7 / i9 - Új - Garanciás
- Beszámítás! Intel Core i9 9900K 8mag 16szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Intel Core i5-8400 6-Core 2.80GHz LGA1151 Processzor- Számla + Gari, Ár alatt! BeszámítOK!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen