- TCL LCD és LED TV-k
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Gaming notebook topik
- Újabb "merénylő" érkezett a Thermalright megbízásából
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Amazon Kindle
- Milyen házat vegyek?
- Autós kamerák
- OLED TV topic
Hirdetés
-
Bemutatta első vízhűtését a Montech
ph A HyperFlow ARGB kétféle méretben és kétféle színben érkezik.
-
Nagyobb lesz az új Oppo Pad
ma A nagyobb kijelzővel és Snapdragon 8 Gen 3-as szettel készülő Oppo Pad 3 errefelé majd OnePlus színekben várható.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
_cirmos_
őstag
hol van a vége ennek a kicsinyitősdinek? 20nm? vagy még annál is kisebb? a srácok az nec-nél már nem csak szilíciumot használnak, bár gondolom a mezei csipek sem szilíciumból vannak. igazából foglalmam sincs zokni vagyok a.... mi ez egyáltalán? mikroelektronika?
[Szerkesztve] -
robyeger
addikt
Úr Isten Hafnium-ból, még tán szín aranyból is olcsóbb lenne
Keresem a 9th Company: Roots Of Terror játék magyar feliratos változatát,mindenféle megoldás érdekel; Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz
-
sutszi
veterán
Hát igen...azért érdekes hogy kölcségcsökkentés és a kisebb fogyasztás miatt csökkentik a méreteket, és mégis piszokdárga míg kifejlesztik ezeket a gyártástechnológiákat.
Mondja, Mr. Babbage, ha rossz adatokat ad meg a gépnek, akkor is jó válasz fog kijönni belőle?" Képtelen vagyok felfogni azt az értelmi zavart, ami valakit egy ilyen kérdés feltevésére késztethet. - by Charles Babbage
-
erdoke
titán
-
erdoke
titán
-
directsl
tag
Tényleg néhányszor tíz nanométeres csíkszélességgel dolgoznak már, de ez még nem nanoelektronika. A mikroelektronika az elektronsokaság viselkedését használja ki, azt, hogy sok elektronra viselkedésére statisztikus törvények alkalmazhatók (Fermi-Dirac statisztika). Ennek a határait feszegetjük most. A nanoelektronikában a mérnökök kénytelenek visszanyúlni a kvantummechanikához, orrba-szájba oldogatni a Schrödinger-egyenletet különböző konfigurációkra, atomokból eszközöket építeni.
-
orbano
félisten
vagy áttérnek a magyarok hőn szeretett felületi plazmonjaira és nem kell számolgatni semmit
le merem fogadni, hogy ezena téren is van már komoly kutatás, csak még nem verik nagy dobra. amikorra meg már elérünk a 20nm környékére, szinte biztos, hogy lesz alkalmazható alternatíva (nem hiszem, hogy a félvezető gyártók nem terveznek 2012-nél előbbre)A vér nem válik VAZZE!™
-
directsl
tag
Te, én nem tudom, mi az a plazmon, de nehezen tudom elképzelni, hogy nanoelektronikában igazán felületről beszélhetnénk Azt, hogy nem kell számolgatni semmit, meg gondolom, te is viccből írtad. Egyébként láttam képeket az IBM egyik kísérleti kvantumszámítógépéről: egy molekula, tizenvalahány atomból összerakva, erős mágneses térben. Megvilágítással ''programozható'', egyelőre csak 7 qubites, már biztos van nekik nagyobb. (7 qubit egyébként nem egy 7 bites szónak felel meg, hanem 128 7 bites szónak.)
Nem akartam megölni a topicot, írjatok! -
Bumbi
tag
Én meg azt gondolom, hogy a teljesítményt mostmár nem kéne ilyen rohamléptekkel növelni, csináljanak azonos számolásiteljesítményű, csökkentett fogyasztású és fizikai méretű lapkákat, a programozók meg tanuljanak meg programozni/optimalizálni.
Köszönöm a figyelmet.42
-
L3zl13
nagyúr
Felületi plazmonok ha jól tudom a fény/elekromágneses hullámok egy speciális megjelenési formája. Mindentudás Egyetemében beszélt róluk egy fazon.
Fontos jellemzőjük ebből a szempontból, hogy a hullámhossz nem jelent méretbeli korlátot az alkalmazhatóságukra. Azaz nem kell a hulllámhossznak nm-es vagy még kissebb nagyságrendben mozognia.
Google-ban találni róluk jó kis szakirodalmat.
Felületek: Gondolom nem konkrétan a chip felületéről van szó, hanem két különböző anyag határáról. Ilyen viszont már könnyen előfordulhat nanoelektronikában is szerintem.
[Szerkesztve]Aki hülye, haljon meg!
-
directsl
tag
Elolvastam 1-2 oldalt plazmonokkal kapcsolatban, nem volt időm még alaposabban. Annyi minden esetre kiderült számomra, hogy a jelenlegi vezetékméretek (vagy feleekkora, negyedekkora, mindegy, de nem kvantumos méretű) mellett váljon lehetségessé közel fénysebességű jelterjedés. Az optikai szálak használatának volt ugyanis a korlátja a nagyjából fél-hullámhossznyi keresztmetszet, ami többszöröse pl. az intel által most bevezetett 65 nm-nek.
Egyébként a legfontosabb tudományos terület most ez: anyag és energia kölcsönhatása, új módszerek és megfelelő anyagok megtalálása. Ehhez mind-mind a kvantummechanika mély ismeretére van szükség, és ebben sajnos nagyon le vagyunk maradva a nyugathoz képest. A BME-na most képzett villamosmérnökök egy félévben 2 előadáson sajátítják el a kvantummechanika alapjait, kvantumstatisztikákat, szilárdtestfizikát, miközben Amerikában 800ezer kifejezetten nanoelektronikai mérnöki diplomát készülnek kiadni. -
directsl
tag
Azt hiszem, 2 egyelőre nagyjából különböző dologról beszéltünk, én már a kvantumszámítógépeket értettem nanoelektronika alatt, te a jelenlegi digitális eszközök további méretcsökkenését és sebességnövekedését lehetővé eljárásokat. Minden esetre számolgatni csak annyit kell, hogy nem sokaknak adatik meg, hogy ilyen szimulációkat futtassanak a laborjuk szuperszámítógépén
-
directsl
tag
Hmm.. akik 3d fejlesztőkörnyezetet fejlesztenek, talán eléggé tudnak programozni... Akik kódtörő algoritmusokat gyártanak, talán ők is tudnak. Azt hiszem, John Carmack is tudhat valamennyire programozni, de hát az embereknek kell, hogy a Doom4 úgy nézzen ki, ahogy. És miért kell neked 1.5 négyzetcentinél kisebb lapka? Nemértem...
-
nagyúr
Hú, de utálom ezt a szöveget. Te tudsz programozni? Tudod, mit jelent az, hogy megírsz egy adott kódot, figyelve a strukturáltságra, viszonylagos optimalizásra, majd azt mondja neked valaki, hogy akkor most gyorsítsd fel ötszörösére?
Ilyen hozzáállása jellemzően annak van, aki a büdös életben nem látott egy komolyabb programot.while (!sleep) sheep++;
-
orbano
félisten
a felületi plazmonok fizikája inkább az optikára hajaz, mint sem a nanoelektronikáról. ezek aplazmonok fémek felületén terjednek, és nagyon pici a hullámhosszuk, tehát nincs meg az a korlát, mint a hagyományos optikában... az áramkör felépítése pedig kompatibilis a mostani megoldásokkal, csak a vezetékekben nem áram folyna, hanem a felületükön terjedne ez a bigyó. vezérlőáramkörök is vannak hpzzá, innentől kb egy gyártósorra lehet szükség és go... 2-3 szerintem lés bevetik, ha nem lesz jobb
ja látom közben felvilágosodtál )
[Szerkesztve]A vér nem válik VAZZE!™
-
directsl
tag
A kvantumszámítógépek polinomidőben fogják tudni futtatni az ilyen algoritmusokat, pl. prímtesztelést is (meg elvileg akkor már az összes NP-teljes problémát, hiszen ezek egymásra visszavezethetők), olyan hatékonyan fognak tudni kódokat törni, hogy hiába fejlesztesz egy digitális számítógépet bármeddig, nem veheti fel a versenyt velük.
A felületi plazmonrezonancia: ha egy (megfelelő) fémet (megfelelő frekvenciájú) fénnyel gerjesztesz, a felületen az elektrongáz hosszanti rezgésbe kezd, az ehhez tartozó ún. ''nagyon közeli'' (a felülettől való távolság asszem harmadik hatványával fordítottan arányos nagyságú) elektromos teret tudják kicsatolni (ez egy optikai tartományba eső EM hullám). Jelentős szerepe lehet pl. optikai rendszerekben, ahol a jelfeldolgozáshoz eddig elektronikus átalakítókra volt szükség, vagy rendkívül érzékeny szenzorok készítésében, de ezer más területen is.
Új hozzászólás Aktív témák
- Villanyszerelés
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Android másképp: Lineage OS és társai
- Eredeti játékok OFF topik
- TCL LCD és LED TV-k
- Opel topik
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Autós topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest