Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • KROK640

    veterán

    válasz KROK640 #2763 üzenetére

    János, folytatás, ötödik rész :

    Szóval 2014 nyarától János velem járt bulizni. Előfordult 1-2 eset amikor konkrétan a veréstől mentettem meg, mert nem igazán kedvelték. János e közben tényleg megérdemelt volna egy-egy kiadós verést. Volt egyszer egy esete amikor közölte h az egyik csajt de megnézné pucéron is. Mondtam neki h egy 20 ezresért bevállalom h csinálok róla képeket. Belement. Összejöttem a csajjal, egész kellemes kör volt, a végén pár fotó emlékbe. Elküldtem Jánosnak, aki közölte, hogy 5 ezret ad csak, mert azt hitte jobban néz ki a csaj... Igazából senkihez sem mehettem panaszra. BTW azt az 5-öst is vagy négyszer kértem tőle, és mikor megkaptam megmondtam, hogy ez volt az első, és az utolsó utáni alaklom, hogy ilyet tettem neki.

    Egyébként emellett már heti 3-4szer kellett átmennem hozzá, valami telepítés, javítás, vagy valami kellett neki épp. Fizetgetetett. Nem annyit amennyit kellett volna, de többet mint a semmi.

    Rövidesen azonban nyugis stresszes kis életünk felborult. Ugyanis Tibor barátom révén megismertem egy csajt, Julit. Akivel némi kellemes kavargás és egyéb közösen eltöltött tevékenység után terveztem elköszönni (és haladni tovább). Csakhogy két váratlan dolog is történt, Julim belémszeretett, János meg Juliba. Jánosnak innentől életcélja Juli megszerzése lett... Leállt a vásárolgatásokkal, és csak erre a dologra kezdett koncentrálni., Én pedig hamar felismertem, hogy a változó igényekhez kell(ene) alkalmazkodni. Ha János hívta Julit, akkor az nem ment, de ha én hívtam, akkor rögtön jött, és "véletlenül" János is ott volt, akkor meg volt a tali. Hát... szerintem el nem hinnétek, hogy mi meló voplt ebben sokszor. Mikor egy nap 28szor kérdi János h mit írjak Julinak, hogy belém szeressen? Azt hitte konkrétan, hogy létezik egy ilyen varázsmondat amit ha megír, akkor majd a csaj belészeret, ezzel egyébként Pétert is állandóan nyaggatta. :D Juli meg nem akart vele találkozni így kénytelen voltam elmondani neki h ezzel nekem segít. Juli persze rögtön megtalálta a kiskaput, töltsek vele sok időt, és akkor ő kedves lesz Jánossal. Újabb értékes órák mentek az alvás rovására xD

    Természetesen én kerestem a kiutat a helyzetből, bár imádtam a munkahelyemet, elkezdtem nézegetni másik munka után, (rájöttem, hogy rendes kötött másod állást nem tudok vállalni a meglévő mellett) sőt fizetésemelést is kértem a főnökömtől. Aki végül 10+5K-val emelt, cserébe kijelentetett, szóval onnantól már ez is ugrott. Elkezdtem külföldi munkában is gondolkodni, de valahogy semmi nem akart összejönni.

    2014 őszére már kezdtem teljesen megőrülni a helyzettől, és az tűnt fel, hogy korábban imádtam a hétvégi partykat, mostmár előre rosszul vagyok tőlük.
    János költekezett persze, csak nem a nekem megfelelő irányba. Néha-néha rá tudtam beszélni egy-egy hw bővítésre meg továbbra is minden játék kellett neki, de ment a "haveri alapon" akármennyit mondtam maximum a fele legyen már.

    Szeptembertől kitalálta, hogy angol órákat tartsak neki. Ez kezdetben igencsak jó ötletnek tűnt, hiszen normál órabérezéssel napi 1-1 órában letudhatom a kötelező bevételszerzést, házhoz jön stb. Nem... nem volt jó ötlet. Eleve kitalálta, hogy hetente fizetne, de naponta jönne. Mondtam neki h ez így nem ok, ekkor kezdődött a zavarosban halászás, hogy a tegnap előttit fizeti, a tegnapit még nem tudja stb. Persze legközelebb úgy emlékezett hogy rendezte, sőt volt amikor még arra is "emlékezett" hogy előre fizetett. Egy idő után rájöttem, hogy minden alkalommal kb ugyanazt az órát kell megtartanom mert úgyis elfelejti másnapra :D Na mondjuk lehet h köze volt ahhoz is ennek, hogy Jánosunk egyre inkább divatba vette, hogy többé-kevésbé betöltve jön angol órára. Képtelenség volt haladni vele. Aztán kitalálta, hogy részben egészben borral akar fizetni, a poén, hogy azt is nekem adott fizettségnek számolta fel, amit ő ivott meg xD Na egy idő után meguntam, hogy mindig másnaposan járok dolgozni, és rájöttem h ennek semmi értelme, mert keresni nem keresek vele, ő nem tanul de nincs egy szabad estém se, így elhajtottam a francba.
    Mindeközben Péter - aki mellesleg jobban keresett mint én, és banki hitele sem volt - folyamatosan mindenféle kacatot adogatott el Jánosnak, aki persze alkudozással/részlettel stb de fizetgetett neki is. Természetesen mindeközben Pétert és engem is fárasztott Julival, meg h mit írjon neki, meg hozzak vele össze találkozókat stb. Ami különösen nehéz, amikor a lány egy egyetemista anglisztikás, a fiú meg egy koszos munkásgatyás bá$tyanyelven író, 8 kisegítőt végzett igénytelen gyökér.

    Aztán Jánosnak új hobbija lett a Photoshop és a videószerkesztés. Megszereztetett velem mindenféle kép és videószerkesztő programokat. A csúcs az volt mikor egy boltban félmisis programért + telepítésért + élesítésért, elkértem 1000ft-ot ő meg habzó szájjal örjöngött, hogy milyen pofátlan drágaság ez. így vala annak históriája, hogy nem kapta meg az összes programot amit megrendelt, és eszemben sem volt vele belevágni bármibe kép/videószerkesztés terén. Egyébként humoros a helyzetben, de felért egy rakás programot, és amikor a felét leszállítottam, a másik felét lazán elfelejtette, nem egyszer jártam így... Nem véletlenül kapta meg "Na Pule Jon" (Nesze fasz János) körítéssel olykor a dolgokat.

    Egy másik fórumon régi postjaimból talán még találhatok erre az időre gyöngyszemeket, de most hirtelen nem jut eszembe egy sem, no meg haladnék is a cselekménnyel, ha már egyszer belebonyolódtam a történetbe.
    Jó persze ilyen apróságok igen, minthogy előfizetett a telefonján valami oldalra, ami napi 2db viccet küldött neki napi 5-6-800ft-ért, és állandóan sírt nem győzi tölteni a telóját, és ÉN oldjam meg az ő hülyeségét, persze ingyen, és tegnapra, mert jajj fogyik a pénze.
    És persze volt a kb 1-2 hetente újrarakható Windows, a "most épp nincs pénzem" "tudom mennyit kérsz, de haverok vagyunk a felét adnám" "kösz, hogy megcsináltad, hozok egy kis bort" féle megoldások.

    2015 tavaszára már a hajam téptem. Ő neki pedig továbbra is minden is kellett, Juli, hardverek, programok, pénz, ital, és gondolta semmit sem adna mindezért.

    Egy napon szemet vetett a laptopomra. Elakartam adni, ezért meg is hirdettem, már kezdte h neki kell :
    majd kitalálta h megnézné a gépet Előtte persze nem szólt ide meg semmi, nem épp a legjobbkor jött, de egye fene. Megmutattam neki a gépet, volt egy csomó idióta kérdése, majd azzal távozott, hogy neki ez kell de most nem hozott pénzt.
    Eltelt pár nap, már el is felejtettem az egészet, mikor jött megint, hogy megvan-e még? Ő megnézné még egyszer, és ha tetszik meg is veszi. Megint alaposan megnézegette, minden, majd akkor már kijelentette h ez neki bizony kell, de jajj hát most sem hozott magával pénzt de majd megoldjuk. Majd semmi... már le is tettem az eladásról.
    3-4 nappal ismét beállított, hogy hozta a pénzt, de ezt meg azt meg amazt telepítsek fel rá, hogy fut, hogy megy, ilyen progi kell neki rá meg olyan. Elment szó szerint egy egész délelőtt erre, amit egyébként szó szerint grátiszba kapott tőlem, ugyanis mindezért egy fillért sem számoltam fel pluszba. Na a végén elégedetten kifizetett (részletbe akarta, de közöltem vele, hogy ebben csak akkor vagyok benne ha az utolsó részlet kifizetése után viszi ki a gépet; na így már nem tetszett neki a dolog).
    Ezután eltelt 2 nap, amikor is csenget, hogy jajj hát baj van, mert a VGA driver rossz rajta, gondoltam biztos elnyomkodott valamit de én évekig használtam azzal a driverrel, és sosem volt gond.
    Na szétnyitottam a laptopot, és majdnem kiestem a cipőmből az elém táruló látványtól : a kijelző szanaszét volt törve, az egész laptop érzésre majd szétesett és sokkal lassabban bootolt be mint kellett volna. Közöltem vele h ezt tuti elejtette. Ő nem, ezt a VGA driver csinálja, meg nézzem meg nem csak az a baj h repedt a kép hanem bizonyos területeken másképp vannak a színek (hát persze, szerte szét törted a kijelzőt). Hogy én telepítsem újra, mert csak úgy lesz jó stb. Na akkor bementünk a biosba és megmutattam neki h ott is szar a kép, ez nem windows, nem VGA driver, Ő persze kötötte az ebet a karóhoz, hogy tutira nem ejtette le. Elirányítottam egy szakszervizbe ahol kicserélik a kijelzőjét neki. Miután elvitte a laptopot még az bent volt a szervizben, felkeresett ezzel az örömhírrel h sikerült a szervizbe majd megcsinálják, de jujj drága lesz, NEM KELLETT VOLNA ELEJTENIE... szólta el magát.
    Pár nap múlva visszajött, hogy kicserélték a kijelzőt (mást nem csináltak rajta de szerintem más baja is volt a gépnek, pl innentől sokkal lassabban bootolt mint korábban, meg az összes HDD művelet bajos lett), és hogy 20 ezer ft volt, jajj jajj. Ja, és hogy fizessem már ki, mert hogy neki ez így milyen sokba volt, mert hogy milyen rosszul járt. Gondolhatta h annyira nincs igaza mert amikor közöltem vele h esélytelen, akkor hamar ráállt, hogy csak felezzük meg a javítást, a végén már a negyedével is beérte volna, csak mindenképp adjak neki pénzt. Hát nem kapott.

    Ezután vett egy másik laptopot is, egy C2D-t és már két laptoppal járta a falut (leginkább engem) közben valahogy két telója is lett, plusz az otthoni gépe. Ez sok-sok potenciális probléma, természetesen (mind) nekem...

    Az egészben az volt a legszebb, hogy a tőlem vásárolt laptopnál 50 ezer ft-ba állapodtunk meg, ő azonban csak 30-at adott, és fizetési haladékot kért, mivel elejtette és a kijelzőt meg kellett csináltassa.

    Ekkor jött egy lehetőség, hogy elmehetek végre, végre(!) külföldre melózni! Nos erről valamikor egy külön blogoutos bejegyzést akarok majd írni mivel (többen mondták, hogy érdekelné őket) nem épp hétköznapi helyen voltam. Kockázatos útra indultam, nem tudtam mi lesz belőle, akár komoly pofára esés is lehetett volna (ahogy majdnem lett is, de erről majd a maga helyén és idejében). Azt mondtam Jánosnak, hogy elengedem a laptop árából a maradék 20 ezret, ha elvihetem magammal, és visszakapja mikor hazaértem. Kockázatos volt, mert az is benne volt a pakliban h 1 hét múlva otthon leszek, és akkor szívás volt az egész... plusz azért is, mert az ejtéstől komolyan megsérült a winyó (amit én akkor nem tudtam) és emiatt extrém lassúvá és akadozóvá vált a gép.

    Na elmentem külföldre... (folyt köv)

    #János #lucus

    Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Új hozzászólás Aktív témák