A következő pár bejegyzésben a Microsoft böngészőjének új változatával, az Internet Explorer 9-cel fogunk foglalkozni. Az alkalmazás egyik buzzwordje a HTML5-támogatás (persze a vetélytársaké is, így a Chrome 10 és a Firefox 4 is ezzel henceg), így a mai alapozóban ez lesz a reflektorfényben; a bejegyzést amolyan bevezetőként lehet felfogni, célja, hogy a témához teljesen zöldfülű felhasználóknak is legyen fogalma arról, mit is takar a HTML rövidítés.
Mi az a HTML?
Gyorsan fussunk át azon, hogy miről is szól a HTML! Ez egy leíró nyelv, amelyet weblapok készítéséhez fejlesztettek ki, a rövidítés a HyperText Markup Language szavakat takarja. Az első HTML szabvány a kilencvenes évek elején jelent meg; egy XML-szerű leíró nyelvről van szó, azaz az oldalakat úgynevezett tagek, azaz < és > karakterek közötti elemek definiálásával írhatjuk le. Ilyen elem lehet például egy cím (azaz header), egy kép, egy hivatkozás, egy táblázat stb., ezek mindegyikét a megfelelő HTML tag attribútumainak kitöltésével vihetjük fel az oldalunkra. Ehhez további szabványok is kapcsolódnak, úgymint a Javascript, amellyel kliens oldalon futó szkripteket ágyazhatunk az oldalba, és a CSS, amellyel a HTML és XHTML dokumentumok megjelenését írhatjuk le.
A szabványt folyamatosan fejlesztették, a jelenleg használatos HTML 4.0 specifikációja 1997 decemberében jelent meg, legutoljára pedig 2000 elején a 4.01, ami ma már egy több mint 10 éves szabvány, megérett tehát a vérfrissítés. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az XHTML specifikálása is, ami a HTML leíró nyelv XML-alapokra való átültetését jelenti (az eredeti html SGML-alapú volt, amely szintén a < és a > karakterek közé pakolt elemekből építkezett), a formai megkötések szigorításán kívül viszont nem sok minden változott.
Újdonságok a HTML5-ben
A HTML5 szabvány egyelőre még csak draft, azaz vázlat szinten van jelen, viszont rengeteg újítást hozott az előző verziókhoz képest. Az egyik fő cél az volt, hogy a felhasználónak a tartalmak megjelenítéséhez ne kelljen bővítményeket használnia, azaz ne legyen szükség Flash, Silverlight stb. letöltésére. Kvázi a HTML 4.0 és az XHTML 1.0 továbbfejlesztéséről van szó, DOM2 HTML API-val felvértezve. A szabvány visszafelé kompatibilis, azaz a HTML 4.01-es weboldalaknál nincsen szükség semmilyen utómunkálatra.
Rengeteg új tag, azaz beágyazható elem is megjelent az új verzióban. Ilyen például a canvas, amely egy 2D-s, rajzolható területet ír le, a hang és mozgókép beágyázására használható audio és video, valamint a felugró menük (context menu) definiálásának lehetősége is megjelent, csak hogy a legfontosabbakat említsem.
A következő bejegyzésben már maga az Internet Explorer 9 lesz terítéken, megnézzük, mit is kínál a Microsoft böngészőjének legújabb verziója, és tényleg annyira jó-e, mint azt a marketingszöveg állítja.
dr. Kind
