Mióta az AMD bejelentette, hogy felvásárolja az ATI-t, a kanadai vállalat pozíciója a chipsetpiacon bizonytalanabbá vált, ugyanis az alaplapgyártók arra számítanak, hogy az Intel csak az év végéig ad engedélyt olyan ATI lapkakészletek előállítására, melyek az Intel által fejlesztett rendszerbuszokat támogatják. Több vezető alaplapgyártó máris elkezdte termékválasztéka átalakításának előkészületeit, ennek ellenére az ATI – amíg a helyzet engedi – igyekszik kifuttatni és termékekre váltani folyó fejlesztési projektjeit. Ennek egyik jele a korábban RS600M kódnéven emlegetett Radeon Xpress 1250 chipset mostani premierje is, melyet Intel processzoros notebookokba, illetve mobil processzoros asztali (MODT) alaplapokba szánnak.
Az új chipset támogatja a Pentium M, Celeron M és mind a Yonah, mind a Merom magos Core (2) Duo/Solo chipeket. Memóriavezérlője elméletileg legfeljebb 16 GB összkapacitású DDR2-400/533/667/800 modulokkal birkózik meg, ebből a tárterületből az integrált grafikus vezérlő 16–512 MB-ot foglalhat le saját céljaira. Nem hivatalos források szerint a 3D-gyorsító a Radeon X700 egy változata; az ATI által szolgáltatott adatokból egyelőre annyi derült ki, hogy egy DirectX 9.0 Shader Model 2.0-t támogató motorról van szó. A videofeldolgozó funkciók közül kiemelendő az MPEG-2/4, H.264 és WMV9 dekódolás hardveres gyorsításának képessége, valamint a komponens (1080i felbontásig Xilleon technológiával) és a HDMI jelátvitel támogatása. A jogvédett tartalmak lejátszásánál alkalmazott HDCP protokollt is ismeri a vezérlő, az ehhez szükséges egyedi kulcsot saját maga tárolja. A notebookgyártóknak módjában áll egy PCI Express x16 csatolós videokártyát kapcsolni a chipsethez.
A felhasználási területnek megfelelően a Radeon Xpress 1250 számos energiatakarékos funkciót támogat, köztük az önálló mobil grafikus vezérlőknél megismert PowerPlayt is. Az északi hídhoz az új SB600 I/O-vezérlő is csatlakoztatható, amely javított USB-kezeléssel, HD Audio-támogatással és – a noteszgépeknél ritkán alkalmazott – SATA RAID funkcióval is szolgál; a hálózati vezérlők külön lapkák formájában válnak a rendszer részeivé. A chipset megfelel a Windows Vista követelményeinek; elsőként az NEC dob piacra Japánban rá alapozó noteszgépeket LaVie L sorozatában.
