A hónap elején vázolta fel az AMD, hogy milyen fejlesztéseket hoznak a szerverpiacra, de van egy érdekes tényező, amit nem igazán fejtettek ki. A vállalat végig úgynevezett optimalizált EPYC CPU-ként hivatkozott arra a fejlesztésre, amire Infinity Architecture technológiát használó rendszert lehet építeni, ami lényegében azt jelenti, hogy a CPU-hoz kötött négy gyorsító memóriakoherens módon hozzáfér a kapcsolódó memóriában tárolt adatokhoz.
Információink szerint itt két külön fejlesztésről van szó, ugyanis a Milan és Milan-X dizájnok mellé készül a Trento kódnevű megoldás, és ezt hívja az AMD optimalizált EPYC-nek. A Trento a CPU chipletek tekintetében ugyanazt kínálja, mint a tömegpiacnak szánt testvérei, vagyis nyolc darab Zen 3 chipletet lehet a tokozására építeni, amiből kijön a 64 darab processzormag. Ráadásul a Trento kódnevű rendszer ugyanabba a Socket SP3 foglalatba helyezhető, amibe a Milan platform processzorai, a különbség pusztán az IO lapka tekintetében lesz, és emiatt az alaplapokat is célirányosan kell az alternatív dizájnra tervezni.
A fentieket bővebben kifejtve, a Trento platform processzorának IO lapkája nagyon ki lesz gyúrva az Infinity Fabric 3.0-ra, cserébe jóval kevesebb PCI Express sávot kínál. A Milan platform processzorai gyakorlatilag ennek az ellentettjét biztosítják, vagyis attól függ az adott szerverben az ideális választás, hogy az Infinity Architecture technológia fontos-e, vagy sem.
Úgy tudjuk, hogy a Trento platformra igazából csak a HPC-piacon van lényegi érdeklődés, és ezen belül is a kifejezetten nagy teljesítményű szuperszámítógépeknél. Ennek megvan a maga oka, ugyanis lényegesen egyszerűbben programozható szerverek építhetők úgy, ha az Infinity Architecture technológiára optimalizált EPYC processzor az Instinct gyorsítókkal egy memóriakoherens interfészen keresztül van összekötve. Az USA, beüzemeléshez közel álló, Frontier nevű szuperszámítógépe nem véletlenül választotta ezt a dizájnt, de úgy néz ki, hogy nem ez lesz az egyetlen, ugyanis az európai Lumi is a Trento platformot használja, és az optimalizált EPYC CPU-hoz Infinity Fabric 3.0-val kapcsolják hozzá a négy darab Instinct MI250X gyorsítót. Ezeken túlmenően még több rendszer is készül ilyen kiépítéssel, de a kisebb teljesítményű szervereknél inkább a szabványos interfészeket választják a megrendelők, így a Trento helyett a Milan platform irányába nézelődnek.
A fentiek abból a szempontból lehetnek problémásak a piac számára, hogy a Trento platform gyakorlatilag bezárja az ügyfeleket az AMD hardvereire, mivel senki más nem tud kínálni Infinity Fabric 3.0-t támogató gyorsítókat, és ilyen szempontból ha egy megrendelő úgynevezett optimalizált EPYC processzort igényelt, akkor az garantálja a vörös oldalnak a processzoronkénti négy darab Instinct MI250X eladását, mert a szóban forgó CPU-hoz más nem köthető hozzá. Ellenben a Milan platformba fejlesztett EPYC CPU-kkal mehet bátran a gyártók lapkáinak keverése, ott a temérdek PCI Express 4.0-s sáv ezt könnyen biztosítja.
