Az Xbox 360 és a PlayStation 3 nevű konzolok a kezdetek óta számos változáson estek át, mivel a kezdeti modellek nagyjából másfél-két évente felváltotta egy modernizált változat. Ez főleg a költségek csökkentése szempontjából volt fontos, hogy az új verziót olcsóbban lehessen gyártani és ezzel az árcédula is csökkenhessen. A fejlesztések jellemzően a felhasznált lapkák kisebb csíkszélességre való átültetését szorgalmazták, illetve a Microsoft a végső Xbox 360-as modellben már az integrációt is bevetette. Maguk a hardverek ettől még ugyanúgy működtek, illetve ugyanarra voltak képesek, hiszen ez elvárt dolog egy konzolnál.
Kitalálható, hogy az új Xbox One és PlayStation 4 is hasonló fejlesztéseken megy majd keresztül az elkövetkező nagyjából 7-8 éves életciklus alatt. Ez most is a költségek csökkentését és a fogyasztás visszafogását szorgalmazza, de ezúttal a korábbi generációban alkalmazott stratégia már nem fog működni. A legfrissebb adatok szerint a Microsoft és a Sony nem tervezi, hogy fél évtizeden belül csökkentést kérnek a megrendelt APU csíkszélességére vonatkozóan. Ennek az oka, hogy minden 28 nm-es node alatti szint drágább, és a csíkszélesség csökkentésével nyerhető előny egy konzolnál annyira elhanyagolható, hogy nem éri meg ezért drágítani a termék előállítását. Ugyanakkor lesznek új APU revíziók, de azok 28 nm-es áttervezések lesznek, és elsődlegesen csak a fogyasztás csökkentését célozzák meg, illetve olyan áttervezésekre van kilátás, amely a kiegészítő komponensek cseréjét teszi lehetővé.
Az elsődleges irányként a memóriára fejlesztése bontakozik ki. Bár konzolnál eddig ezt nem cserélték, de úgy néz ki, hogy ez megváltozik. Idővel a Microsoft átállna a DDR4-re, míg a Sony hosszabb távon tokozásra integrált megoldáson gondolkodik. Ez nyilvánvalóan nem most lesz, de még csak nem is két év múlva, viszont a fogyasztás és az előállítási költség így csökkenthető a legjobban, vagyis ez az irány tűnik reálisnak. Természetesen az efféle váltásoktól a konzolok sebessége nem változik meg, hiszen pont úgy lennének paraméterezve az új modellek, hogy ugyanazt kínálják a fejlesztőknek. Nyilván a kompatibilitás szempontjából sem lesz módosítás. A konzolokra amúgy is jellemző, hogy már az első verziónál lezárják a hardverre vonatkozó specifikációkat, vagyis a PC esetében megszokott új stepping fogalma igazából nem létezik. Ha a lapkában esetleg van valami hiba, akkor azt a teljes életciklus során magával viszi a termék, még akkor is, ha lehetséges lenne a javítás. Persze ehhez tartozik majd egy dokumentáció, hogy a fejlesztők lássák a gondokat, és a szoftvereket ennek tudatában tervezzék.
Hosszabb távon a HDD-t is felváltja majd SSD, de ezek az előző generációban is folyamatosan módosultak, hiszen egyszerű beavatkozásnak tekinthető az adattároló cseréje. Mind a Microsoft és a Sony távlati terveiben megjelenik az optikai meghajtó eliminálása, vagy legalábbis leválasztása. Ezzel szintén olcsóbb lehetne a konzol, és ez az egység a digitális úton vásárló felhasználók számára nem is fontos. Egy külső Blu-ray meghajtó előnyös lenne az új konzolverziókhoz, hiszen csak az a vásárlóbázis venné meg, akik előnyként értékelik az egységet. Mindemellett az Xbox One amúgy is megköveteli a játékok telepítését, és ez tulajdonképpen megoldható a PlayStation 4 esetében is.
Az új konzolverziók hosszabb távon azt fogják eredményezni, hogy az Xbox One és a PlayStation 4 kezdőára a mostani 400 dollárról 300 dollár alá esik, ami természetesen jót tesz majd a termékek eladásának.
