Az AMD Smart Access Memory technológiájának bejelentése óta nagy figyelem hárul az alaplapgyártókra, hiszen ennek a rendszernek a működéséhez minimum be kell építeni a BIOS-okba a resizable BAR támogatását. Ezt úgy néz ki, hogy a némelyik cég, akár bizonyos régebbi alaplapokra is megteszi, bár itt erősen szelektálva lesz a mezőny. Ez viszont a régebbi hardverek tulajdonosainak is esélyt adhat arra, hogy magát a resizable BAR funkciót bekapcsolhassák, ami részben jó hír.
Ott van azonban az a részben szó, ugyanis az AMD a Smart Access Memory implementációt hivatalosan a Ryzen 5000-es CPU-khoz, a Radeon RX 6000-as VGA-khoz, illetve az 500-as sorozatú vezérlőhidakhoz tervezte. Elméletben nem jelenthet túl nagy problémát, ha a két fő hardverelem egy 400-as sorozatú lapkával dolgozó alaplapba kerül, amennyiben a szóban forgó deszka BIOS-ában elérhető a resizable BAR, de a Smart Access Memory nem csak ebből áll. Bár az említett funkció az újítás motorja, megfelelő üzemanyagot kell kapnia, hogy jól is működjön, illetve bizonyos programok esetében a PCI Express 4.0 is előny.
Az alaplapgyártóktól megtudtuk, hogy az AMD a mikrokód, illetve a meghajtó szintjén optimalizál a Smart Access Memory technológiára. Az alaplapokhoz biztosított AGESA elsődlegesen funkcionális előnyöket eredményez, például azt, hogy Ryzen 5000-es CPU-k mellett nem kell az operációs rendszeren belül elvégezni az átméretezést, de a valós tempótöbblet a grafikus eszközillesztőben születik meg. A Radeon Software egyelőre a Radeon RX 6000-as VGA-khoz, illetve Ryzen 5000-es CPU-khoz kínál teljes optimalizálást, de már tartalmaz támogatást az Intel Comet Lake kódnevű processzoraira is, noha ez a része a kódnak egyelőre béta állapotban van, így hivatalosan nincs is feltüntetve ez a lehetőség.
Pusztán elméleti szinten meg lehet oldani azt, hogy egy régebbi platformon belül aktiválható legyen a BIOS-ból a resizable BAR, és ezt a Windows 10 megfelelően kezelni tudja. Még a CPU és a GPU típusa is mindegy, az egyetlen valós követelmény a PCI Express 3.0-s vezérlő, aminek megléte esetében, átméretezés után a rendszer meg tudja adni a hozzáférést a CPU-nak a GPU teljes memóriájához. Ugyanakkor a korábbi generációs hardverekhez a meghajtó nem szállít megfelelő optimalizálást, enélkül pedig kevés haszna lesz a resizable BAR-nak. Nehezíti a dolgot, hogy nem árt némi módosítás sem a CPU-hoz való mikrokódban, hogy a grafikus eszközillesztő implementációja optimálisan tudjon működni.
Az alaplapgyártóktól megtudtuk, hogy a Smart Access Memory technológia esetében a sebességnövekedés döntő részét nem maga a resizable BAR elérhetősége biztosítja, hanem az a háttérmunka, amit erre építve, különböző CPU és GPU párosításokra elvégez az AMD. Ha ezek hiányoznak a meghajtóból, akkor a resizable BAR bekapcsolásával nyerhető extra tempó eléggé korlátozott lesz, esetenként nem is mérhető, a legrosszabb forgatókönyv tekintetében pedig sebességcsökkenés is előfordulhat.
A szoftveres háttér tehát kulcskérdés, és itt jön a képbe az, hogy a megfelelő működés biztosításához rengeteg tesztet kell végezni, aminek a jó része az alaplapgyártókra hárul. Ez a dolog nehéz oldala, mert a resizable BAR bekapcsolhatóságát egyszerű bedobni a BIOS-ba, de az már több hónapos háttérmunkát jelent, hogy úgy működjön, ahogy a Ryzen 5000-es CPU-k és Radeon RX 6000-es VGA-k párosítása.
Mindezektől függetlenül nagyon úgy néz ki, hogy az alaplapgyártók pusztán a resizable BAR funkciót viszonylag sok régebbi alaplapba be fogják építeni, ugyanakkor számos CPU és GPU mellett ennek a bekapcsolása alig látható eredményt fog hozni, egyszerűen hiányzik mögüle az optimális szoftveres háttér.
Elméletben azonban minden PCI Express 3.0-t támogató hardverhez hozható lenne egy Smart Access Memory technológiához hasonló implementáció, csak tesztelni kell hozzá. Elég sokat, sőt, még annál is többet. A marketing tekintetében viszont nagyot szólt a Smart Access Memory, ráadásul a médiának hála sokan csak a resizable BAR képességgel azonosítják, így az alaplapgyártók számára logikus döntés lehet ezt beépíteni, mivel egyszerűen kivitelezhető. Akár lehet is adni neki valami jól hangzó nevet, de megfelelő szoftveres háttér nélkül alig fog érni valamit.
Aki mindenképpen Smart Access Memory technológiához hasonló rendszert szeretne magának, kísérje figyelemmel a kiszemelt GPU gyártójának erre vonatkozó, folyamatosan frissülő ajánlásait, és annak megfelelő konfigurációt építsen ki, az ugyanis garantáltan extra teljesítményt fog biztosítani. Ilyen weboldala már van az AMD-nek, és friss információink szerint az NVIDIA is ki fog adni majd egy saját ajánlást az optimális konfigurációkra, amint a megjelenés közelébe ér a fejlesztett rendszerük.
