A GamersNexus nemrég közölt némi információt a Twitter csatornájukon arról, hogy az NVIDIA dolgozik a PCI-SIG resizable BAR funkciójának Ampere GPU-kon való engedélyezésén, és ez működni fog AMD és Intel CPU-val is. A vállalat szerint ezzel a megoldással a laborjaikban hasonló előnyöket érnek el, mint az AMD a Smart Access Memory-vel, vagyis lényegében készülnek egy válasszal a konkurensük platformszintű szolgáltatására.
Adódhat persze a kérdés, hogy ez ugyanaz-e, mint az AMD-féle Smart Access Memory, amiről az alábbi hírben írtunk. Ha a mögöttes koncepciót nézzük, akkor nagyjából igen, ha a megvalósítás módját, akkor nem. Az AMD megoldása nem teljesen egyezik meg a PCI-SIG resizable BAR funkcióval. Pont emiatt nem működik akármilyen processzorral, mert egy mikrokód szintjén implementált technológiáról van szó, amit az alaplapok BIOS-ában kell engedélyezni, vagyis minimum frissíteni kell a BIOS-t a támogatott hardvereken, hogy a szolgáltatás egyáltalán működjön. Ezzel az AMD eléri azt, hogy a grafikus vezérlő teljes fedélzeti memóriája a host processzor számára látható, koherens memóriaterület legyen.
Ugyanakkor a WDDM 2.0 a Windows 10 operációs rendszeren már a 2017-es esztendő tavasza óta biztosítja a resizable BAR funkció működéséhez szükséges alapokat. Ez azt jelenti, hogy megfelelő implementáció mellett a grafikus meghajtónak nem muszáj 256 MB-os host processzor számára látható, koherens memóriaterületet fenntartani, hanem ennek a kapacitása megnövelhetővé válik.
Ezt a funkciót azonban eddig sem az NVIDIA, sem az AMD nem implementálta, annak ellenére, hogy lassan három és fél éve be van építve a Windows 10-be. Az oka ennek az lehet, hogy nem olyan könnyű az átméretezést megoldani, ugyanis a Microsoft külön kiemeli, hogy nem szeretnének olyan implementációt látni, aminél az átméretezés során elsötétül a képernyő, és ez fontos kritérium, mert amikor a BAR mérete éppen megváltozik, akkor arra az időre le kell állítani minden munkát a grafikus vezérlőn, így csak akkor érdemes belevágni, ha éppen statikus kép jelenik meg a kijelzőn. A feladatok feldolgozása persze az átprogramozás után folytatódhat. Valószínű, hogy a AMD-féle Smart Access Memory pont emiatt csinálja azt, hogy már a mikrokód szintjén lekezeli azokat a módosításokat, amivel a host processzor számára látható, koherens memóriaterületté válik a teljes VRAM. Ez a megoldás átméretezéssel egyáltalán nem is foglalkozik, már az operációs rendszer betöltésénél aktív a Smart Access Memory mód, amivel pedig a grafikus vezérlő VRAM-ja már a Windows indításakor sem rendelkezik olyan memóriaterülettel, ami nem látható a processzor számára.
Elméleti szinten ugyanakkor megvalósítható BAR átméretezése a Windows 10 operációs rendszeren belül is, három és fél éve ennek tényleg nincs elvi akadálya, és úgy néz ki, hogy az NVIDIA ezt meg is próbálja implementálni, amihez pusztán elég lesz egy friss meghajtót kiadniuk. Hogy ez mikor érkezik, az egyelőre kérdéses, mivel a vállalat erre vonatkozóan még megközelítőleges időpontot sem közölt.
