Manapság egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövőben a legnagyobb növekedési potenciállal az energiahatékony szerverek bírnak majd, így a cégek fejlesztései ebbe az irányba összpontosítanak. Az efféle mikroszerverek működése nem csak a lapkáktól függ, hanem a belső hálózati interfésztől is. A piac úttörőjének a SeaMicro számít még ma is, mely vállalat a Freedom nevű technológiával harcol a részesedésért. Ez a legtöbb chiptervező vállalatnak jó is lett volna, de az AMD belerondított a tervekbe, mivel a SeaMicro felvásárlásával megszerezték a Freedom interfészt is, amiről így a konkurensek lecsúsztak. Nagyjából ekkor kezdődött el az a helyezkedési verseny, ami még ma is tart, hiszen az adott szerver sikerét döntően befolyásolja az alkalmazott belső hálózati interfész tudása.
A chiptervező vállalatok eltérően közelítik meg a kérdést, így az Intel a SeaMicro elvesztése után megvette a Cray Aries összeköttetését, a Calxeda egy EnergyCore nevű rendszert fejleszt, míg a nagyobb szervergyártók is dolgoznak saját fejlesztésű megoldásokon. A PLX a most bejelentett ExpressFabric összekötetéssel egy új versenyzőnek tekinthető, de némileg másképp közelítik meg a kérdést. A vállalat nem fog saját szervert, de még csak saját processzort sem fejleszteni, így csak az ExpressFabric interfészre koncentrálnak, és megcélozzák azokat a vállalatokat, amelyek idő hiányában nem fejlesztettek saját fabric technológiát. Gyakorlatilag a PLX elgondolása abszolút logikus, hiszen nem egy cég szeretne betörni a mikroszerverek piacára, főleg úgy, hogy az ARM az új generációs ARMv8 architektúrát ide is szánja, ám fabric nélkül esélytelenek lennének a piaci verseny tekintetében.
Az ExpressFabric a PCI Express interfészre épül, azon belül is a 3.0-s verzióra, de később ez természetesen továbbfejleszthető. Sőt, készül is a 4.0-s szabványt támogató megoldás. A PCI Express használata egyébként szintén logikus lépés, hiszen a legtöbb lapka tartalmaz ilyen vezérlőt, így az ExpressFabric tulajdonképpen eléggé könnyen implementálható egy mikroszerverbe. A 3.0-s PCI Express vezérlő sem követelmény, így a korábbi verziók is megfelelnek, de ekkor nyilván be kell érni gyengébb adatátviteli teljesítménnyel. A PLX elmondása szerint a rendszer adatátviteli sebessége csatornánként maximum 8 gigabit/s lehet, ami kezdésnek kifejezetten jó teljesítmény.
A PLX már kínál az érdeklődőknek fejlesztői csomagot, mely emulálja az ExpressFabric működését, így megkezdhető az implementálással kapcsolatos munka. Arról nincs információ, hogy mely szervergyártók érdeklődnek az új fabric iránt, ám főleg a saját fejlesztésű technológiával nem rendelkező vállalatok szemezhetnek az ExpressFabric összeköttetéssel.
