A VGA-k szempontjából a VRAM hatásfoka egy problémás területnek számít manapság. A játékok videomemóriára vonatkozó igénye váratlanul megugrott, így manapság már minimum 6-8 GB-nyi VRAM-mal felszerelt VGA-kat érdemes vásárolni, ha minden memóriaigényes beállítást a maximumra akarunk kapcsolni, méghozzá anélkül, hogy program figyelmeztetné a felhasználót a kevés memóriára, vagy rosszabb esetben valamilyen előre beállított mesterségesen kreált limit miatt nem is engedélyezné a kiválasztott beállítást.
Ez ellen nehéz általánosan védekezni, mert a VGA-k memóriáját fizikai formában utólag nem lehet megnövelni. A nagy sávszélességnek ez az ára, így a jövőben sem lesz a rendszermemóriához hasonló, utólagos bővítést lehetővé tevő megoldás erre a problémára. Vannak azonban alternatívák, például az egyik ilyen ötlet az, amit az AMD bevezetett a VEGA generációval. A HBCC, lapalapú menedzsmentet biztosító koncepciójával a VGA-n található fedélzeti tár kihasználása nő gyakorlatilag 100%-ra, leszámolva azzal az alapproblémával, ami a VRAM kihasználásának hatásfokát programtól függően 30-60%-ra csökkenti. Ez a koncepció az érintett Radeon RX Vega VGA-kon lehetővé teszi, hogy a felhasználó a rendszermemória méretének függvényében 11,2 és 64 GB közé paraméterezze a hagyományos értelemben vett VRAM kapacitását, vagyis legjobb esetben képes kreálni az alapértelmezetten 8 GB-nyi HBC-t használó termékből egy 64 GB-ost.
A kérdés egy ideje az, hogy a Volta architektúra esetében az NVIDIA a fenti problémát hogyan kezeli. Ez azért is érdekes, mert a szerverpiacra szánt NVIDIA GV100 rendelkezik olyan képességekkel, amelyeket az AMD Vega 10 biztosít, de a címfordító egysége az IBM Power architektúráival kompatibilis, így a memóriára vonatkozó kiterjesztett funkciók igazából csak IBM és NVIDIA párosítás mellett üzemképesek.
Mára kiderült, hogy az NVIDIA is talált egy megoldást a problémára, mondhatni elég hagyományosat, gondolván: amit nem lehet megoldani memóriával, azt meg lehet oldani több memóriával. Emiatt a Volta termékcsaládra jellemző lesz a nagy kapacitású VRAM. Ezért is választhatta a vállalat a GDDR6-ot, mivel így kialakítható kellően nagy fedélzeti tár, ami a legfrissebb adatok szerint a csúcs-GeForce-on 24 GB lesz. A rendszer konkrétan 12 darab 16 gigabites memóriából áll, és opciós lehetőség van a 48 GB-ra is 24 darab lapka alkalmazásával, de valószínűleg majd csak a Quadro sorozatra lesz jellemző.
A középkategória tetejére szánt modell már 16 GB-nyi VRAM-ot kap, méghozzá 8 darab 16 gigabites memóriából felépítve (ebből sejthető, hogy 256 bites a memóriabusz a GPU-n). Természetesen itt is opció a 32 GB-os konfiguráció, viszont a GeForce sorozaton belül ez valószínűleg nem alkalmazzák, hacsak valamelyik gyártópartner rá nem repül a soha vissza nem térő lehetőségre.
Igazából ez a koncepció is elég jó. Bár magát az alapproblémát, így a rossz hatásfokot nem szünteti meg, viszont erőből kezeli azt. Emiatt végeredményben nagyjából ugyanott lesz az AMD és az NVIDIA, még úgy is, hogy más megközelítéssel érik el a kívánt hatást.
