Az NVIDIA hivatalosan is bejelentette, hogy megszüntetik a GeForce Partner Programot (GPP-t), amellyel – a vállalat közleménye szerint – csak segíteni szerették volna a játékosoknak a megfelelő hardver kiválasztásában, de mára jókora botrány alakult ki belőle. Az egész történetet még a HardOCP robbantotta ki egy korábbi írással, ahol azzal vádolták az NVIDIA-t, hogy zsarolással próbálnak piaci előnyt szerezni. Ezekre a vádakra a zöldek nem is igazán reagáltak, mindenképpen szerették volna elkerülni a sajtónyilvánosságot, viszont a HardOCP folyamatosan szállította a híreket, például azt is, hogy az ASUS, a Gigabyte és az MSI be is lépett a GPP-be. Ez látható is volt, mivel az utóbbi két cégnél az AMD megoldásairól levették a játékosoknak szánt jelzéseket, míg az ASUS külön készített egy AREZ márkanevet a Radeonoknak.
Két hete az AMD is reagált a helyzetre, és úgy döntöttek, hogy a sajtóig viszik az NVIDIA-val folytatott üzleti csatát, illetve számos felhasználó külön jelezte a különböző fórumokon, hogy bepanaszolták az NVIDIA-t a helyi versenyhatóságnál. Utóbbi szempontból még nem történt semmilyen hivatalos vizsgálat, de több versenyhatóság is jelezte, hogy aktívan figyelik a GPP-vel kapcsolatos fejleményeket.
Az NVIDIA a fentiek mellett inkább lemondott a terveiről, így megszüntették az egész programot. A hivatalos magyarázat nehezen értelmezhető, hiszen a vállalat arról ír, hogy nem akartak félrevezető információkkal harcolni a sajtón belül, illetve megjegyzik, hogy csak azt szerették volna elérni a GPP-vel, hogy ha bárki GeForce-ot akar, akkor biztosan GeForce-ot is kapjon. Az nem derül ki, hogy mik ezek a félrevezető információk, illetve az sincs levezetve, hogy ha valaki ma GeForce-ot szeretne vásárolni, akkor miért nem tudja megtenni.
Sokkal valószínűbb ok lehet a kivégzés mellett, hogy a GPP-t túl hamar elkezdték figyelni a versenyhatóságok, illetve azzal, hogy csak az ASUS, a Gigabyte és az MSI lépett be első körben, nem is érte el igazi célját. A VGA-piacon ugyanis eléggé tipikus, hogy bizonyos gyártók csak GeForce-ot, mások pedig csak Radeont forgalmaznak. A legtöbb vásárló ezzel tisztában van, és egészen általános nézet, hogy a dobozos VGA-k vásárlásakor a legtöbb érintett előbb azt dönti el, hogy az AMD-től vagy az NVIDIA-tól választ egy meghatározott grafikus vezérlőt, majd csak ezután kerül szóba a konkrét gyártó. Tehát az NVIDIA igazából azzal semmiképpen sem nyert volna sokat, ha például a Radeonok AREZ markanév alatt készülnek, ettől maga az ASUS felirat ugyanúgy ott van a dobozon.
A GPP igazi célja az lett volna, hogy a nagyobb notebookgyártókat röghöz kösse, vagyis a HP, a Dell, illetve a Lenovo a saját, elterjedt, játékosoknak szánt márkáikhoz csak GeForce VGA-t tudjanak kínálni. Ennek meg is van a jelentősége, ugyanis az Intel Kaby Lake-G platformja valójában csak a kezdet. A jövőben több olyan processzor készül, ahol a grafikus vezérlő ott lesz a processzor mellett, magán a tokozáson. Ez az NVIDIA számára nyilván rossz, mivel az Intel nem őket választotta partnernek, arra a rövid időre sem, amíg elkészülnek a saját fejlesztéseikkel, az AMD processzorok mellé pedig – érthető okokból – esélyük sincs bekerülni. Ezt figyelembe véve az is logikus, hogy a HP, a Dell, illetve a Lenovo miért nem rajongott annyira a GPP-ért. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mindegyik olyan notebookgyártó előnybe kerül, amely csomagként tudja megvásárolni a CPU-t és a GPU-t. Érdektelen, hogy ezek közös tokozáson vannak, sőt, a gyártók számára még jó is, mert egyszerűbb lesz a nyomtatott áramköri lap, nagyobb lehet az akkumulátor, illetve az összes szoftveres támogatás egy helyről érkezik.
A jövőben tehát már a processzor kiválasztása eldöntheti, hogy milyen GPU kerül az adott notebookba, és a GPP ez ellen küzdött, mert bizony ezeknél a fejlesztéseknél sem az Intel, sem pedig az AMD nem kínált volna a mobil platformjához NVIDIA hardvert. A GPP célja tehát lényegében az lett volna, hogy az ismert játékos márkákat – ROG, Aorus, Alienware, Legion, Omen és még sorolhatnánk – a GeForce-okhoz kösse, vagyis mindegy, hogy az Intel és az AMD szállít a processzorral közös tokozásban egy GPU-t, azt le kellett volna tiltani, és mehet a rendszerbe egy különálló GeForce helyette. Ebben az esetben csak az ár lenne probléma, hiszen az Intel és az AMD felé ki kell fizetni a letiltott hardvert is, de a költségeket a notebookgyártók áthárították volna a fogyasztókra, nem beszélve arról, hogy ha mindenki beszállt volna a GPP-be, akkor mindenki rá lett volna kényszerítve erre a lépésre. A nagyobb notebookgyártók azonban tudják nagyon jól, hogy mi az Intel és az AMD következő lépése, azzal pedig a legkevésbé sem foglalkoznak, hogy az NVIDIA-t ez hogyan érinti.
A GPP tehát a fentiek alapján addig nem ér semmit, amíg a HP, a Dell, illetve a Lenovo egységesen nincs mögötte. Mivel a HardOCP adatai szerint az említett trióból egyiket sem sikerült meggyőzni, így az egész rendszer értelmetlenné vált, beleszámítva azt is, hogy a versenyhatóságok valószínűleg vizsgálták volna a szerződéseket, és pusztán a dobozos VGA-k piacáért nem éri meg kockáztatni egy esetleges jelentős bírságot.
Az egyébként valószínűtlen, hogy az NVIDIA feladná a harcot, hiszen a platformosítás továbbra is fenyegetés, de más utat fognak majd keresni az Intel és az AMD ellenében. Érdekesség egyébként, hogy az MSI és a Gigabyte visszaállította az eredeti, GPP előtti termékskálát, gyakorlatilag minden korábban eltűnt Radeon VGA újra elérhetővé vált. Az ASUS esetében bonyolultabb a helyzet, mivel elég sok pénzt öltek az AREZ márkajelzésbe, és valószínűleg már nem kevés doboz elkészült. Annyi biztos, hogy a Radeonok visszakerültek a ROG sorozat alá, illetve egy darabig megmarad az AREZ is, de nem tudni, hogy mi lesz vele a jövőben.
