A hónap első felében írtunk arról, hogy Pat Gelsinger lett az Intel új elnök-vezérigazgatója. Hivatalosan persze majd február 15-én veszi fel ezt a pozíciót, de a cég működésére már most komoly hatással van. Az egyik legfontosabb tényező a kinevezése óta, hogy a partnerek kaptak egy olyan figyelmeztetést, miszerint a vállalat jelenlegi útiterve módosítások elé néz. Ezzel kapcsolatban ugyan az Intel fenntartja a jogot, hogy bejelentés nélkül is változtasson bármin, de most nagyobb átalakítás jöhet, és ilyenkor azért érdemes transzparens módon kezelni a helyzetet, vagyis informálni az OEM-eket.
A vállalat partnereitől megtudtuk, hogy az idei évben azért csekély változásra lehet számítani. A 2021-re tervezett projektek végbemennek, pusztán kicsit módosítva. Többek között a Rocket Lake-S helyett az Alder Lake-S kódnevű fejlesztés támogatását helyezte fókuszba az Intel. Ez nagyon fontos tényező, ugyanis eredetileg a gyártópartnereknek két mainstream asztali platformot is kellett volna menedzselniük idén, ami rendkívül magas költségként jelentkezne.
Az egész probléma abból ered, hogy az Intel menedzsmentje gyakorlatilag háromnegyed éven belül két asztali generációt dobna piacra. Sőt, a legújabb adatok szerint már csak fél éves különbségről beszélünk a start szempontjából, ugyanis az Alder Lake-S az év vége helyett inkább ősszel érkezhet. A partnereknek tehát kellett volna tervezni termékeket az LGA1200-as tokozású platformra, ami majd tavasszal debütál, és ezek helyére ősszel befut az LGA1700-as tokozású generációváltás. Fél éven belül ugyanakkor a Rocket Lake-S sorozat nem fogja tudni visszatermelni a befektetési költségeket, tehát ezt a fejlesztést akkor törölni kellett volna az útitervből, amikor kiderült, hogy tavaszig csúsztatni kell a rajtot. Az Intel menedzsmentje viszont hagyta tovább futni a projektet, aminek negatív hatása lehet az Alder Lake-S-re, ugyanis a gyártók az utóbbi processzorra vonatkozóan inkább csúsztatnák a termékmegjelenéseket, hogy a Rocket Lake-S generációra épülő megoldásokkal legyen esélye hasznot termelni.
Mindez igazából annyiban változik, hogy az Intel új vezetője kijelölte, hogy minden partner inkább az Alder Lake-S-re koncentráljon, valószínűleg ezért is lett a startja őszre időzítve, hogy el lehessen csípni vele az ünnepi szezont. A Rocket Lake-S ettől függetlenül megjelenik, de a valóságban sok jelentősége nincs, mivel nem versenyképes fejlesztésről van szó. A gyártók egy része nem fogja erőltetni, csak a további pénzeket égetnének el a rá épülő projektekkel.
A mobil megoldások, illetve a szerverek szegmensén belül alig lesz változás idén. Az előbbi területre a már bejelentett fejlesztéseken túl még befutnak az Alder Lake mobil verziói, az utóbbi piacon pedig az Ice Lake-SP lesz elérhető valamikor a tavasz folyamán.
A későbbiekben több változás lesz. Az egyes piacokon belül bizonyos lapkák törlésre kerülnek, például a leggyorsabb Sapphire Rapids szerverprocesszornak máris harangoztak. A fő cél a versenyképesség visszanyerése, és ezért hajlandó az Intel a jövőbe fektetni. Ezzel az erőforrásokat a későbbi projektekre csoportosítják át, hogy azok a tervezettnél hamarabb készüljenek el. A gyártóknak jelenleg biztosított terv szerint a szerverpiacon 2024-re már versenyképes platformot szeretne biztosítani az Intel. Ez két részletbe zajlana, 2023-ban érkezne egy, ha nem is tökéletesen versenyképes, de azért nagyon erős platform, és arra épülne fel egy továbbfejlesztett verzió, ami már teljesítményben is több területen felül tudja majd múlni az AMD akkori csúcsplatformját. A változásnak viszont ára van, mivel a 2022-ről gyakorlatilag teljesen lemondana a cég, nem véletlen, hogy már most is a távolabbi jövőt pedzegetik, és a leghamarabb 2023-ban debütáló 7 nm-es node-ot dicsérik, ezzel nyilván a figyelmet is a későbbi fejlesztésekre irányítják.
Bizonyos tekintetben ezek a legjobb döntések, amiket most az Intel meghozhat. Ha pusztán befejezik a megkezdett projekteket, amelyek esetleg még csúsznak is, ahogy például a Rocket Lake-S, akkor azzal csak az erőforrásokat vonnak el olyan fejlesztésekről, amelyek ha időben érkeznének, akkor versenyképesek is lehetnének. Bizonyos szempontból a Sapphire Rapids is erős alternatíva lenne, ha megjelent volna most, ahogy az még a 2019-es útitervekben szerepelt. Ehhez képest az Intel inkább az Ice Lake-SP-t erőltette, aminek az elérhetősége igazából nem oszt, nem szoroz a piacon. Viszont miatta 2022-re csúszik a Sapphire Rapid, méghozzá úgy, hogy a leggyorsabb verziója el sem készül. Pat Gelsinger évek óta az első vezetője az Intelnek, aki ezt a problémát átlátja, és be mer áldozni egy egész évet, hogy fel tudjanak zárkózni az AMD-re. Nagyot igazából nem kockáztat, nincs különösebb jelentősége, hogy egy Xeon termékcsalád nagyon vagy csak közepesen versenyképtelen, de az már igencsak számítani fog, hogy amikor támadni lehet, akkor mennyire lesznek az EPYC-ek nyakán.
