Bár a Windows 10 októberi frissítése még ki sem hűlt igazán, a Microsoft már javában dolgozóik a következő verzión, amely várhatóan valamikor tavasszal érkezik. Ennek az egyik várható újítása a WinML API véglegesítése, és ezzel a publikus elérhetőség. A tesztverzió ugyan már most része a rendszernek, de ez fejlesztői módban érhető el, ami alapvetően nem a végfelhasználóknak szól, vagyis a kész csomag elérhetősége előtt alkalmazást sem fognak hozzá kiadni.

A WinML érdekessége, hogy bár maga az API sok dologra bevethető, a Microsoft mégis a játékfejlesztőket célozza leginkább. Hogy ezen belül mit kezdenek vele, az már egy nehezebb kérdés. Az biztos, hogy a vállalat érzi, hogy a DirectX Raytracing jelen formájában nem valami acélos, és arra sincs igazán sok remény, hogy jövőre hirtelen 2-3 TB/s-os memória-sávszélességgel megtámogatott grafikus vezérlők érkeznének. Még ha ez meg is történik, akkor is ott van az a probléma, hogy a többség nem csúcskategóriás hardvereket vásárol. A WinML viszont nagyon jól kiegészíti a DirectX Raytracinget, ugyanis lehetővé teszi, hogy a képszámítás akár alacsony felbontáson történő elvégzését, majd egy gépi tanulással megtámogatott felskálázási technikával az alacsony felbontású képből jobb minőségűt csinál. Erre úgy hírlik, hogy lesz is beépített funkció, a fejlesztő szimplán meghívhatja az eljárást a WDDM-en keresztül, de persze előbb az Azure-on le kell tréningelni a megfelelő neuronhálót, hogy az adott alkalmazással jól működjön a felskálázás.

Az egésznek tényleg nagy haszna van, mert a DirectX Raytracing natív felbontás mellett túl megterhelő ahhoz, hogy a mostani, illetve a következő generációs hardverek is elbánjanak vele, főleg úgy, hogy a 4K-s kijelzők irányába halad a piac. De a natívnál alacsonyabb felbontáson, egy jó visszaskálázással akár működőképes technika is lehet két éven belül.

Ez persze csak az egyik lehetőség. Bár kétségtelen, hogy a Microsoft számára nagyon fontos, hiszen ahhoz, hogy a DirectX Raytracingnek legyen értelme, jól kell futnia az alkalmazásoknak a hardvereken. Van azonban más ötlet is, többek között a játékokba épített mesterséges intelligencia javítása. Erre vonatkozóan érdekes kutatások zajlanak, ugyanis olyan rendszer is kreálható, amelynek alapját az Azure adná, és ennek segítségével a fejlesztőknek nem kellene teljesen a lokális hardverekre hagyatkozni. Az elmélet úgy néz ki, hogy az egyes játékokban figyelné a rendszer a játékosok mozgását, majd ezeket az adatokat elküldené az Azure-ba. Mindebből új neuronháló lenne tréningelhető, amely egy programfrissítés után javítana a gépi ellenfelek képességein.