Az adatok titkosítása ma már kiemelten fontos igénynek számít számos területen, de nem mindegy, hogy ez hogyan van megoldva. A klasszikus koncepció a tárolás titkosítása, aminek az a nagy rákfenéje, hogy a feldolgozáshoz ki kell kódolni az információt, majd az eredményt vissza kell kódolni. Ez működik, viszont egyre több olyan kutatás van, amely modernebb megoldást szorgalmazna ezen a területen.

A DARPA Data Protection in Virtual Environments (DPRIVE) programja is egy olyan irányt szorgalmaz, amely már magát az adatfeldolgozást is titkosítva oldaná meg. Erre léteznek szoftveres megoldások ma is, viszont finoman szólva sem gyorsak, és utóbbi tényező egyáltalán nem elhanyagolható. A jó hír, hogy az Intel és a Microsoft a szóban forgó program keretén belül közösen próbálják majd megoldani a problémát.

Az alapokat a teljesen homomorf titkosítás (Fully Homomorphic Encryption, azaz FHE) adja, ami a feldolgozást is titkosítva végzi el, de mindezt hardveresen gyorsítva, méghozzá úgy, hogy a feladatok megoldásának sebessége vetekedjen a nem titkosított adatok feldolgozásának teljesítményével. Ennek azért van óriási jelentősége, mert a szoftveres megoldásokkal a várható tempó egészen visszaesik, a hagyományos feldolgozáshoz viszonyítva akár egymilliószoros lassulás is lehetséges, ami az FHE előnyei mellett sem fér bele.

Az elmúlt években persze születtek gyorsabb implementációk a CPU-s opciónál. Például az Intel a Stratix10 FPGA-ra építve kétszázszoros gyorsulást is hozott, de ez is nagyon kevés, így most egy alkalmazásspecifikus integrált áramkör (ASIC) készül, célirányosan az FHE-re tervezve. Ezzel a Santa Clara-i óriáscég várakozásai szerint az aktuális implementációk napokig tartó feldolgozása percekre csökkenthető, vagyis reálisan használható alternatívává válhat a teljesen homomorf titkosítás.