Merced, McKinley, Madison. Így hangzik időrendben a három Itanium mag, melyből az első hallgatott az Itanium, a második az Itanium 2 névre (nincs kétségünk a Madison végső terméknevéről sem, az Intel nyilván nem azért járatta be az Itanium nevet, hogy most változtasson...).

Az eredeti, 733 MHz-es Itaniumhoz képest az Itanium 2 már 900 és 1000 MHz-en futott, 0.18 mikronos gyártási eljárás mellett, akár 3 MB L3-as cache-sel szerelve. A Madison a 0.13 mikronnak köszönhetően már 6 MB L3-as cache-t tartalmaz (!), és akár 1.5 GHz-es órajelen üzemel. Ehhez persze szükség lesz 410 millió tranzisztorra, egy 130 Wattos fogyasztású processzor képében. A Madison 2003 második-harmadik negyedévére várható, és feltehetően igen erős alternatívája lesz a SUN, IBM és más óriások által kínált 64 bites erőműveknek.