Bevezetés
Az okostelefonok terjedésével arányosan egyre többen néznek filmeket és sorozatokat a mobiljukon, a sokak által csak egérmozinak nevezett tevékenység létjoosultságát azonban többen (köztük jelen sorok írója) is megkérdőjelezik: a kicsi kép és a gyenge hang rettentően sokat ront az élményen. Az egyre erősebb hardverrel szerelt telefonok lehetővé tették a jobb minőségű (elsősorban a 720p és 1080p felvételekre gondolok) videók akadásmentes lejátszását, bár ez még mindig nem változtat a tényen, hogy egy alig néhány hüvelyk képátlójú kijelzőt bámulunk. A táblagépeken ez valamivel élvezhetőbb, egy 7 hüvelykes képernyőn már látni is valamit a részletekből, a Tabbal simán elüthetünk egy unalmas vonatutat pl. kedvenc sorozatunk részeinek bambulásával. A poszt során két lejátszószoftvert vizsgálok meg: az egyik a beépített, fantáziadúsan csak Videó névre keresztelt alkalmazás, a másik pedig egy alterenatív lejátszó, az mVideoPlayer, a próbavideók pedig ingyenesen elérhető filmelőzetesek.
Beépített lejátszó
Kezdjük a Videó nevű alkalmazással. A szoftver nagy előnye, hogy előretelepítve elérhető a Tabon, nem kell a keresgélésével foglalkoznunk. Szinte az összes manapság használt formátumot le tudja játszani, még a 720p felbontású, MKV fájlokat is akadásmentesen viszi, egyedül a MOV állományokkal nem tud mit kezdeni. Hasonló a helyzet az 1080p-s videókkal is, bár ezeket legalább felismeri a lejátszó, elindításkor viszont nem kapunk képet, csak a hangot halljuk, ez felettébb érdekes.
Maga a szoftver nagyon egyszerű felépítésű, szinte semmi beállítási lehetőséget nem kapunk, egyedül a feliratokat kapcsolgathatjuk ki és be. Igen, elvileg kezeli a feliratokat az alkalmazás, de a hangsúly az elvilegen van, nekem ugyanis nem sikerült beleimádkoznom a dolgot. A feliratok számára két megkötés van, egyik az SRT formátum, a másik pedig egy elnevezési konvenció: a videó és a felirat nevének egyeznie kell. Sajnos ezeket a szabályokat betartva sem garantált a siker: nekem minden egyes próbálkozás eredménye az érvénytelen felirat hibaüzenet volt. Kár érte.
Lejátszás közben a képernyőt megérintve felugrik a kezelőfelület, amelyen az alap vezérlőgombok (megállítás, előre- és visszatekerés) püfölése mellett a fényerőt és a képméretet állíthatjuk, valamint könyvjelzőket adhatunk hozzá. Utóbbi azt jelenti, hogy a szoftver megjegyzi az adott időbeli pozíciót, így elmenthetjük a kedvenc jeleneteinket stb. Az alkalmazás emellett elmenti, hogy az utoljára játszott filmet hol hagytuk abba, és újraindításkor innen folytatja a lejátszást. A videókat egy mozdulattal meg is oszthatjuk, valamint használatjuk az úgynevezett mozaikos keresést is, ami annyit jelent, hogy hat képkockából választhatunk, amelyek egymástól ugyanakkora időeltérésre lévő jeleneteket jelölnek; nem sok értelme van a dolognak, az már szent.
mVideoPlayer
Miután nem sikerült feliratot hegesztenem a beépített lejátszóra, utánanéztem, hogy mivel lehetne ezt megoldani. Rövidke keresés után a Marketben leltem rá a címben szereplő programocskára, ami nem csak a feliratok terén teljesít jobban a Tabon található vetélytársánál, hanem szinte minden téren túlszárnyalja azt.
Rengeteg beállítást kapunk, a fényerőtől a nagyításon át szinte mindent testre szabhatunk, még a telefon csengését is kikapcsolhatjuk filmezés alatt. Ráadásul a feliratokat is csont nélkül kezeli, nem kell az elnevezéssel vacakolni, sőt még újra is szinkronizálhatjuk az SRT kiterjesztésű fájlokat. Hasonlóan a Videóhoz, a kezelőfelületet a képernyő megérintésével lehet elővarázsolni, amelyen a szokásos vezérlőgombok kaptak helyet. További kényelmi funkció, hogy a képernyőn az ujjunkat jobbra vagy balra húzva bele is tekerhetünk az épp nézett filmbe, amihez így nem kell emiatt előszedni a kezelőfelületet.
Konklúzió
Az alkalmazások versenyében kiütéssel győzött az mVideoPlayer, szinte minden aspektusban a földre küldte a Samsung beépített videólejátszóját. Egy kisebb kijelzővel szerelt mobilhoz képest a Galaxy Tabon egészen elfogadható a filmezés, egy-két rövid sorozatrész megnézésére, a többórás vonatozás feldobására simán alkalmas. Ráadásul a táblagépben pihenő 4000 mAh kapacitású akkumulátor elvileg 7 órán át bírja a filmek lejátszását, így ha egy Budapest-Sidney repülőutat nem is, egy 20 perces HÉV-ezést simán el lehet vele ütni. A hét hüvelyk átlójú képernyő erre még épp elég, a monitort vagy a tévét persze nem tudja leváltani, a moziról pedig ne is beszéljünk; a filmezés élménye nyilván nincsen egy lapon a Tabon tapasztalttal.
dr. Kind
