A DigiTimes pár napja megírta, hogy a TSMC az év végén megkezdi a második generációs, Plus jelzéssel ellátott 5 nm-es node tömeggyártását, így a bérgyártó a tervekhez képest hamarabb áll elő az említett gyártástechnológiával. Ez alapvetően lehetséges, hiszen a vállalat az első generációs 5 nm-es node-ot már tömegtermelés szintjén is kínálja a partnereknek, és ennek a továbbfejlesztett kiadása az év végére bőven hozható, ha nem merül fel váratlan probléma.
A DigiTimes azonban azt is megírta, hogy az AMD a Zen 3-as processzorokkal rögtön erre az új 5 nm-es eljárásra ugrik, kihagyva az eredetileg tervezett 7 nm-es EUV-t. Ezzel a pletykaként tálalt állítással több probléma is van, például az, hogy az AMD sosem az EUV-s node-ot célozta, hanem a továbbfejlesztett 7 nm-es eljárást, amely még pont nem használ EUV-t. Nagyobb gond azonban, hogy ide-oda ugrani a gyártástechnológiákon nem igazán lehet, ehhez nagyon komoly áttervezések szükségesek.
Arról nincs pontos adat, hogy az AMD mikor lett kész a Zen 3-as processzormag dizájnjával, tehát elméletben célozhatták volna az 5 nm-es eljárást is. Ugyanakkor a Zen 2 megjelenése óta még egy év sem telt el, vagyis egy viszonylag gyors váltásról lesz szó a CPU chiplet tekintetében, és az AMD mindig 7 nm-es eljárásról beszélt az új fejlesztéssel kapcsolatban. Ha hirtelen úgy döntött volna a cég, hogy inkább mégis 5 nm-re ugrik, akkor azt nem tudják olyan egyszerűen megtenni, hogy az év végére már hoznak egy tervezettnél modernebb lapkát, egyszerűen nem így működik a chiptervezés.
Az alapprobléma a 7 nm-ről 5 nm-re való ugrással, hogy a két eljárás nem kompatibilis egymással. A TSMC egyszerű átjárhatóságot csak a 6 nm-re kínál, de az a csíkszélesség még nincs kész. Az 5 nm-re való átállás tehát konkrétan azt jelentené, hogy át kell portolni a Zen 3-as chipletre tervezett dizájnkönyvtárakat az új node-ra. Ezt meg lehet tenni, de nem pár hónapon belül. Sőt, annyira sok időbe kerülne a váltás, hogy a ténylegesen 5 nm-re tervezett Zen 4 is hamarabb meg tudna jelenni. Ez első olvasatra furcsának tűnik, de valójában arról van szó, hogy egy nagy teljesítményű chipdizájnt már eleve egy adott gyártástechnológiára terveznek. Ezért nem látjuk azt, hogy egy adott magot csak úgy dobálnának az egyes, nagyon eltérő node-ok között. Elméletben kivitelezhető, de az eredménye nem lenne túl kedvező. Például arra már a tervezésnél is specifikusan készülnek, hogy egy adott processzormag el tudjon érni egy adott gyártási eljáráson egy bizonyos órajelszintet. Könnyen előfordulhat, hogy ezt egy elméletben modernebb node-on meg sem tudja közelíteni az érintett fejlesztés. Ez az úgynevezett órajelskálázás problémája, ami ma már nagyon is része a chiptervezésnek. Ha mindent számításba vesz egy cég, akkor két évbe is beletelhet egy adott node-ra tervezett dizájnt egy másikra portolni. Ezzel tényleg kezelve vannak a tipikus gondok, így megfelelő termék születhet.
A fentiek miatt elképesztően valószínűtlen, hogy az AMD úgy döntött volna, hogy a Zen 3-as CPU chipletet 7 nm helyett 5 nm-en hozzák ki. Erre egyszerűen nincs reális lehetőség.
