A puszta MHz-eknél sokkalta fontosabb, hogy az adott rendszer komponensei megfelelő sávszélességgel kapcsolódjanak egymáshoz, hiszen itt dől el minden: ha egy CPU lazán feldolgozna akár kétszer annyi adatot is, de közben elfogy a sávszélesség, akkor az erős procinak túl sok értelme nincsen..

Nagyjából így foglalhatjuk össze mindazt, ami az egyik leginkább szem előtt tartott kérdés manapság, a különféle megoldások mind ezt a sávszélesség-mizériát kerülgetik, és próbálnak korrekt fogást találni rajta. Mert hiába DDR-es az FSB (Athlon/EV6), ha a RAM-nak ehhez köze sincs, és ugyan ennél mindenképp előbbrelépés, ha a rendszerbusz Quad Pumped (P4), ám ha a prociból/lapból előcsalható legnagyobb FSB-t a RAM már nem bírja, megint ott vagyunk, ahol a part szakad. (lásd korai P4-es lapok..) És akkor az NVIDIA kártyák híresen rossz memóriasávszélesség hasznosításáról még nem is volt szó. Most nem is lesz , legyen elég annyi, hogy a GeForce3 és a Twinbank memóriavezérlő (Lightspeed Memory Architecture) előtt a hatékonyság a legkevésbé sem volt szem előtt tartva. De említhetnénk a chiset-ek hídjai közti adatcsatorna esetét is, ahol igencsak változatos megoldásokkal rukkolnak elő a gyártók: HUB, V-Link, egy chip-be intergált hidak (SiS), HyperTransport, stb..

Ehhez ugyan túl sok köze nincs, ám megemlíthető, hogy lehet a sávszélességgel értelmetlenül is bánni, mert amíg a videóprocesszorok és pl. az Athlon platform lapjai szomjazzák a sávszélességet(..), addig egy PIII-as rendszert DDR RAM-okkal megtámogatni nem épp egy főnyeremény, hiszen a rendszer SDR-es FSB-n ketyeg, ráadásul a Celeron-ok többsége mindezt még viszonylag alacsony órajelen is teszi. (gyári, "100-as" Celeron ugye sokáig nem is volt..)

Idővel persze "mindenre" akad megoldás, ahogyan az igényesebb P4-es lapokban már van lehetőség az RDRAM-szórzó állítására (ugyan ez spec. nem olyan húsbavágó, mint sok más eset..), vagy ahogy az NVIDIA is (ugyan egyelőre egyedüliként) fejet hajtott a több memóriavezérlő előtt (LMA), ez azonban cseppet sem meglepő..

És hogy mire van kilátás? Még magasabb (egy az egyben, vagy aszinkron, +33%(?) ) FSB-kre, amihez persze még gyorsabb RAM-okat passzinthatunk (vagy fordítva: még gyorsabb RAM-okra, amelyekhez nyilván még magasabb FSB-k tartoznak majd..), így egész hamarosan már nemcsak PC1600-as és PC2100-as DDR SDRAM-ot vehetünk, hanem első körben már PC2700-as (2.7GB sávszélesség, 166MHz) példányokat is. Főleg akkor, ha a jelenlegi árakat figyeljük: 512MB SDRAM lassan minden további nélkül bárkinek hozzáférhető, hiszen úgy fest, "végleg" 20e Ft alá süllyed, és még ez sem feltétlen a vége.. A mostaniaknál gyorsabb modulokért szerintünk bárki kipengetné a magasabb árat, hiszen a mostani árszint nevetségesen alacsony. (kinek kell manapság fél giga RAM? sok esetben egyszerűen nincs értelme ennyit venni..) Ha az utóbbi fél év RAM-ár történései után az árak ismételten az egekbe szöknének, mi lennénk a leginkább meglepve. Szerintünk szinte kizárt.

A menetrend amúgy a következő: 2002 első felében érkeznének a PC2700-as példányok (0.13mikron), amelyekre jó pár chipset már fel is készült (új SiS/NVIDIA); egy évre rá a PC3200-asok lennének legfelül (2003. második féléve), amelyek már a DDR II-es ajánlás szerint készülnének; 2004. a PC4300-as DDR modulok éve lenne; míg egy év múlva immár PC5400-as RAM-okért szaladgálna mindenki.

Az előbbiek alapját jelentő döntés mindenesetre már megesett: a nagy memóriagyártók a múlt heti Platform Conference alkalmából rábólintottak az útitervre. Majd meglátjuk, mire elég ez a bólintás..