Olcsóbb videokártyák építését lehetővé tevő technológiát dolgozott ki az ATI. A HyperMemory segítségével PCI Express felületű grafikus kártyák használhatják a PC rendszermemóriáját is. Az ötlet nyilvánvalóan nem új, hiszen az Intel az AGP interfészre építve már 1997-ben lehetővé tette, hogy a grafikus processzorok saját VRAM-jukon kívül (Video RAM) az alaplapon lévő memória egy lefoglalt részét (AGP aperture) is használják, profi kártyák esetében pedig ugyancsak megoldott a rendszermemória megosztása.
Noha azóta az alaplapi memóriavezérlők és -modulok által biztosított sávszélesség és az AGP-sín áteresztőképessége is jelentősen megnőtt, időközben a RAM-chipek is olcsóbbak lettek, így a videokártyákra kerülő memória méretét ma már inkább csak az árkategória, illetve a GPU gyorsasága határolja be. Ráadásul a jelenlegi csúcskártyáknál alkalmazott memóriák 256 bites buszon csatlakoznak a GPU-hoz, ami újabb sebességtöbbletet eredményez.
A kanadai chipgyártó szerint a gyors PCI Express x16 interfész birtokában érdemes újragondolni az olcsóbb videokártyák tervezési elveit. Ez a PEG-nek (PCI Express for Graphics) is nevezett csatoló optimális feltételek esetén 4 GByte/s sebességet ér el irányonként, ami duplája az AGP8X teljesítményének. Ez a növekedés azonban jelenleg alig mutatkozik meg az alkalmazástesztekben, hiszen sok esetben a processzor jelenti a szűk keresztmetszetet, vagyis a PEG kellő tartalékot biztosít a memóriakezeléshez is.
A HyperMemory ésszerű használatának azonban több előfeltétele is van: a PC-nek kellő mennyiségű RAM-mal kell rendelkeznie, a videokártyának az átvitt adatok optimalizálásán túl pedig biztosítania kell, hogy csak a ritkábban használt adatok kerüljenek ki a rendszermemóriába, hogy a sok írási-olvasási művelettel ne terhelje túl a számítógépet.
A technológiára épülő első grafikus vezérlők még ebben az évben megjelennek, kezdetben az olcsóbb termékekben, később talán a felső szegmensben is. Az ATI koncepciója mindenekelőtt integrált grafikus maggal ellátott chipsetek, illetve noteszgépekben használatos videovezérlők esetében érdekes, bár kérdés, hogy a saját memóriavezérlővel készülő AMD processzorok esetén mi módon valósul meg a rendszermemóriához való hozzáférés.
