Korábbi bejegyzéseinkben írtunk az Asus születéséről, növekedéséről a 90-es években, majd az alaplap és grafikus kártya ágazat fejlődéséről. Az Asus a korai éveire leginkább jellemző hardvertípusok mellett rengeteg mással is foglalkozott. Még a 90-es évek végén indította be notebook ágazatát, aminek legnagyobb durranása a 2007-es Computexen bemutatott Eee PC volt, amivel az Asus az Intel Atom processzort is megelőzte. Persze a kicsi, könnyű és olcsó notebookok a netbookérában voltak igazán sikeresek, például 2008-2010 között rengeteget adtak el belőlük. Mi is több modellt leteszteltünk, kezdve a legeslegelső, héthüvelykes, még Celeron processzoros változattól az első Atom szériás modelleken át egészen a 11,6 hüvelykes, AMD Brazos platformos megoldásokig, melyek komoly veszélybe sodorták a szubnotebookokat.
A 2000-es évek végén óriási mennyiségű Eee PC fogyott.
Már az Eee PC éra elején feltűntek azok a készülékek, amelyek később a netbookok hanyatlását okozták, sőt manapság a klasszikus PC-k és notebookok világát is komolyan fenyegetik. Igen, az okostelefonokról és tabletekről van szó! Az Asus már 2003-ban elkészült az első telefonjával, a J100-zal, ami persze az még nem volt okos, hanem csak egyszerűen, kagylószerűen kinyitható. A Windows Mobile alapú modellekre sem kellett sokat várni, 2006-ban érkezett a P505. Az első Android alapú Asus telefonok 2010-ben, a navigáció terén jeleskedő Garminnal közösen készültek, Nüvifone A10 és A50 néven. Még ebben az évben vége lett a kooperációnak, és befutott az Asus máig egyetlen Windows Phone 7.5-ös modellje, az E600. A következő eseményeket pedig már mindenki ismeri, aki egy kicsit is képben van az Android alapú eszközök világával: a 2011-es tablet áradatban kiváló minőségű táblagépeket dobott piacra az Asus, a PadFone hátuljából pedig egy olyan telefon pattant elő, amit a legkomolyabb márkák is büszkén felvállalnának.
Idehaza is kapható volt az Asus V55.
Sok más téren is jelen volt a vállalat, például 2005-ben csinálta meg első, TLW32001 jelzésű LCD TV-jét, de szinte a kezdetektől benne volt az optikai meghajtók gyártásában – 2007-től a Blu-ray Disc Alliance tagja, és még abban az évben készítettek kék lézeres optikai meghajtót. Házaival, például a különösen látványos Vento 3600-zal, vagy a hasonlóan szokatlan Star Ice processzorhűtővel már 2005-ben találkozhattunk a hazai piacon, a Pundit-R mini PC-vel pedig még egy évvel korábban ismerkedtünk meg. Asus emblémás tápokkal is találkoztunk, bár ezek nem saját fejlesztések voltak, hanem jól ismert OEM-ektől érkeztek. Újabban pedig a hálózati eszközök, médialejátszók, Wi-Fi routerek és monitorok terén is mozgolódnak.
Ráadásul az Asus emblémás termékek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Már a 90-es években elkezdték az OEM gyártást, tehát termékeiket nem csak saját néven árulták, hanem más márkáknak is beszállítói voltak. Alaplapok és grafikus kártyák bérgyártása mellett például az Xbox 360 és PlayStation 3 Slim játékkonzolok, illetve Apple telefonok gyártásában is részt vett, sőt egy időben az Asus tulajdonában volt a világ legnagyobb optikai meghajtó gyártósora. A vállalat életében meghatározó volt a 2008-as év. Ekkor döntöttek úgy, hogy a működés gazdaságosabbá tétele érdekében az OEM piacra koncentráló részleg Pegatron néven leányvállalatként működik tovább, akárcsak a nem szorosan elektronikai eszközöket (házakat, hűtőket) készítő Unihan Corporation, majd a Pegatron 2010-ben teljesen különvált az Asustól.
Asus márkabolt Hong Kongban (forrás: Wikipédia)
Akit még részletesebben érdekelnek az Asus régi termékei, megtalálja őket a márka eMagazinjaiban. Az angol ASUSWorld 2002 közepétől, a kínai Digital Trend első kiadása pedig 1999 végtől jelent meg.
