Múltkori bejegyzésünkben elmeséltük az Asus születésének bravúros történetét, most nézzük, hogyan alakultak a dolgok, miután az első, processzor nélkül megtervezett alaplappal az Asus négy alapítója elnyerte az Intel bizalmát! Pár évvel az indulás után a négy alapító mentora és anyagi támogatója, az Asus mostani elnöke, Jonney Shih is elhagyta az Acert, és csatlakozott az akkor még kis csapathoz, melynek gyorsan ívelt felfelé a pályája.
Jonney Shih az Asus születésénél bábáskodott, most a vállalat elnöke (forrás: Engadget)
A 90-es évek elejéről nem sok információt találtunk, ami a vállalathoz kapcsolódna, de az biztos, hogy a cég 1995-ben vágott bele a grafikus kártyák piacába. Akkoriban startolt a 3D éra, ahol olyan cégek alapultak, mint az NVIDIA (1993), a 3dfx (1994), míg az S3 születésnapi tortáján már öt gyertya égett, a később az AMD által felvásárolt ATI pedig második évtizedébe lépett. Az Asus az NVIDIA színeiben lépett be a 3D-s világába, mert akkoriban a többi gyártó még rendszerint saját maga készítette a grafikus kártyáit. Az 1997-ben bemutatkozó Asus V3000 az NVIDIA Riva 128 (NV3) grafikus processzorát használta, így az első egy kártyába integrált 2D és 3D gyorsítók között tartják számon, mivel korábban a 3D-s gyorsító még egy külön bővítőkártya volt.
Asus 3DP-V3000 grafikus kártya 1997-ből (forrás: Logout)
Régi motorosok az Asus V3000-rel már élőben találkozhattak, a fiatalabbak GAI fórumozónk remekbeszabott írásában ismerkedhetnek meg a kártyával és teljesítményével. Akkoriban az Asus VGA-kra a sárga szín volt jellemző, a 3dfx fanatikusoktól eltekintve mindenki ilyent szeretett volna a 90-es évek végén, a Riva TNT-k és ATI Rage megoldások idejében (és persze a Matrox csodálatos képminőségéről se feledkezzünk meg).
Asus VR-100 3D szemüveg 1999-ből (forrás: Logout)
Egyesek talán meglepődnek rajta (mások nosztalgiával emlékeznek vissza rá), hogy már az ezredforduló előtt létezett sztereó 3D-s szemüveg, és bizony olyat is elsők közt az Asus készített még 1999-ben. A VR100 elnevezésű termék az NVIDIA TNT majd első GeForce grafikus chipjeire alapozó Asus kártyákkal működött, V3400-zal (kiegészítő kártya kellett hozzá), V3800-zal, V6600-zal, lényegében a mai aktív szemüveges megoldások előfutára volt. Ne feledkezzünk meg a V3800 Deluxe változatáról, az első olyan grafikus kártyáról, ami sztereó 3D-s szemüveget és VIVO funkciót (videobemenet és kimenet) is támogatott.
Asus P6300 notebook a MIR űrállomáson (forrás: it.com.cn)
Az alaplapok és grafikus kártyák mellett már 1997-ben elkészült az első Asus notebook. A P6300-nak 13,3 hüvelykes, 1024x768 kijelzője volt, Pentium majd Pentium II processzort használt, memóriája akár 144 MB is lehetett, néhány gigabájtos merevlemezzel, 3,5 hüvelykes floppy és CD meghajtóval látták le. Nagyjából három óráig működött egyetlen töltéssel és közel 4 kilogrammot nyomott az 5 centiméter vastag laptop. Igazi érdekessége, hogy két példány felkerült belőle az Orosz MIR űrállomásra, a világűrben hibamentesen üzemeltek több mint hétszáz napon át. Nyilván ez a sok fejlesztés és termék nem maradt nyomtalan, 1998-ra az Asus 18. helyen állt a Business Week száz legnagyobb technológiai céget felsoroló ranglistáján.
