A mai átlagos megjelenítők legnagyobb problémája, hogy a számítógép által kiküldött képet nem úgy jelenítik meg, ahogy azt kellene, mivel a panel bizonyos szempontok szerint korlátozott képességekkel rendelkezik. Természetesen sokat lehet állítani a kijelzőn, de a limitált dinamikatartomány, a színskála és a kontraszt behatárolja a lehetőségeket. Valamilyen szinten minden monitor megjelenítése limitált, de a probléma az olcsóbb, tömegek számára elérhető termékek esetében a legnagyobb. A jelenség főleg alacsony kontrasztarány mellett zavaró, ami azt jelzi, hogy a megjelenítő fehér és fekete színe hogyan viszonyul egymáshoz. Nem túl nagy értékkülönbség mellett sűrűn előfordul, hogy képkocka egyes részei túl sötétek lesznek, vagyis nehezen vehető ki a megjelenített tartalom. Erre jelent úgymond részmegoldást a dinamikus kontraszt, ám ez a technika komoly hátrányokkal is jár, mivel az elektronika a tartalomhoz igazítja a háttérvilágítás erősségét. Ez a legtöbb képkockán előnyös, de ha a tartalom sok feketét tartalmaz, akkor a kontraszt jelentősen csökken, ami kedvezőtlen a világos részek számára. Természetesen ez fordítva is igaz, vagyis a túlzottan sok világos résszel rendelkező kép a sötét színekre negatív hatást fejt ki.
Az eredeti és a korrigált kép [+]
Kétségtelen tény, hogy a dinamikus kontraszt alapötlete kiváló, de a legtöbb termék háttérvilágítása egységes, vagyis ennek megváltoztatása a teljes képernyőre hatással van. Erre a problémára pár LED-es készülék már kínál megoldást, azaz a LED-ek csak a kijelző egy részét fedik le, vagyis a dinamikus kontraszt jobban vezérelhető, de az adott tartományon belül itt sem lehet a világos és a sötét pixeleket elkülöníteni. Ebből már következtethetünk arra, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a korrekciót a képpontok szintjén lehetne elvégezni. Itt jön képbe az Apical iridix technológiája, ami egy ORMIT (Orthogonal Retina-Morphic Image Transform) algoritmusra épül, és a képkocka kielemzése után pixelről-pixelre korrigálja annak dinamikatartományát és színinformációit. A vállalat közleménye szerint a technológia az emberi szem képalkotásának kielemzésével született meg, vagyis az eredmény nagyon közel lesz ahhoz, ami megfelelő a felhasználók számára.
Az iridix lehetséges implementálása
Az Apical az algoritmust természetesen árulja, hiszen gyakorlatilag egy bonyolult matematikai képletről van szó, amit bárki licenszelhet. A mai PC-s grafikus processzorok meg is birkóznak vele, vagyis akár a driverekbe is beépíthető lehet egy OpenCL vagy DirectCompute platformra épülő megvalósítás formájában. Persze számítani kell rá, hogy a korrekció teljesítményigényes, de a vezető gyártók GPU-inak ez nem jelenthet gondot. Természetesen a vállalat gondol a mobil termékekre is, ahol a grafikus rendszerek teljesítménye még nem mondható erősnek. Ide egy hardveres IP, azaz szellemi tulajdon is elérhető, amit a partnerek beépíthetnek a SoC-okba. Három változata létezik az IP-nek, így a megjelenítendő képpontok számához lehet igazítani a rendszert. A leggyorsabb egység a Full HD-s felbontással is megbirkózik. Az elgondolás a képek alapján nagyon ütőképes lehet, így nem lenne meglepő, ha a gyártók adoptálnák a szoftveres vagy a hardveres megoldást.
A technológia gyakorlatilag az olcsó, és nem túl jó képminőséggel rendelkező megjelenítők esetében nagyon hatásos, de akár a méregdrága monitorok mellett is lehet majd tapasztalni változást. Az Apical már több gyártóval is egyeztet a licenszről, így az iridix feltűnhet különböző kamerákban, mobil termékekben, vagy akár a PC-kben is.
