Az AMD még 2012-ben jelezte, hogy a szerverpiacot ARM-os processzorral is meg szeretnék támadni, ami a nagy megrendelők igényeit figyelembe véve érthető lépés volt, mivel többen is utaltak már rá, hogy az ARM-mal képzelik el a jövőt. Az AMD most konkrétan felvázolta az érkező fejlesztéseket, ráadásul kaptunk egy teljes útitervet a szerverpiacra vonatkozóan.
[+]
A Kyoto kódnevű fejlesztést az AMD csak névlegesen említette, hiszen az X2150 és X1150 jelzésű Opteronok már bemutatkoztak, és ezek képességeiről egy hírt is írtunk. Hasonlóan kevés figyelmet kapott az új Warsaw kódnevű processzor, mely lényegében csupán ráncfelvarrás az aktuális két- és négyutas szerverekbe szánt Opteronokhoz képest. Az aktuális platformmal való kompatibilitás garantált, továbbá eltűnik a négy-, hat- és nyolcmagos opció, így 12 és 16 maggal rendelhetők a termékek. A Piledriver modul megmarad, viszont ebből a legújabb verzió kerül bevetésre, ami több helyzetben képes alkalmazni a turbót, illetve energiahatékonyabban működik. A 32 nm-es gyártástechnológián készülő Warsaw a következő év első felében lesz elérhető.
Eddig menetrendszerű az átállás, de az érdekes fejlesztések most jönnek. Az ARM-os vonal a Seattle kódnevű processzorral kezdi meg pályafutását. Ebben minimum 4, maximum 8 darab, 64 bites Cortex-A57-es mag dolgozhat 2 GHz-nél is nagyobb órajelen. Egy lapka 128 GB-nyi rendszermemóriát támogat, illetve különböző fixfunkciós egységek segítik a feldolgozást, amelyek energiát is spórolnak. Ezek lényegében tehermentesítik a processzormagokat a tömörítési és titkosítási feladatoktól, illetve a hálózati forgalom kezelésétől. A Seattle komplett SoC lesz, így tartalmazni fog egy 10 gigabites Ethernet vezérlőt, valamint integrálására kerül a Freedom néven ismert fabric, melyet az AMD a SeaMicro felvásárlásával szerzett meg.
Az AMD szerint az ARM-os szerverprocesszorok között nagy előnnyel rendelkeznek a konkurensekhez képest. A cég elmondta, hogy a többiek ugyan a kliensoldali termékeknek köszönhetően több időt töltöttek az ARM-mal, viszont a szerverek esetében az AMD számottevően több tapasztalattal rendelkezik. A gyártó szerint ez döntő tényező lesz, mivel az ARM-os versenytársak nem rendelkeznek szerverekhez fejlesztett IP blokkokkal, nincs éles körülmények között bejáratott fabric technológiájuk, illetve rendszerépítési gyakorlatuk sincs ezen a területen.
Az ARM-os szerverek piacán nagyon sok cég áll a partvonal mellett, hiszen az architektúra extrém mértékű energiahatékonysága miatt várhatóan igen nagy lesz a vásárlói igény. Az ARM Cortex-A57-es magok licencelése a különböző összeköttetések mellett senkinek sem jelenthet problémát, így nagyon sok versenyző bepróbálkozhat, viszont úgy véljük, hogy az AMD legfőbb ellenfele a Calxeda és az Applied Micro lesz, mely cégek szintén saját fabric technológiát dolgoznak ki. Mivel ezt a csatát alapvetően az alkalmazott fabric összeköttetés dönti majd el, így óriási előnye lesz azoknak a versenyzőknek, akik ezt házon belül képesek biztosítani. Persze meg kell említeni, hogy van licencelhető fabric, illetve a szervergyártók sajátot is terveznek, de ezek képességei elmaradnak az AMD, az Applied Micro és a Calxeda megoldásainak tudásától és sebességétől. Az AMD Seattle kódnevű, 28 nm-es eljáráson készülő processzora a következő év második felében debütál.
A harmadik fejlesztés a Berlin kódnevet viseli, és lényegében a Kaveri APU egyutas szerverekbe szánt variánsa. Lesz belőle IGP-s és IGP nélküli verzió. Utóbbi esetben lényegében csak a négy darab processzormag fog működni, ezek viszont már az új Steamroller modulokból épülnek fel. Ennek a fejlesztésnek tényleg az IGP-s verzió lesz az érdekessége, mivel a CPU-magok mellé egy GCN architektúrára épülő integrált grafikus vezérlő kerül 512 darab shader részelemmel. Ez nem csak úgy lesz része a rendszernek, mint az aktuális X2150-es Opteron esetében, hanem egy igazán mély integráció valósul meg, így a CPU és az IGP egységes címteret, illetve teljesen koherens megosztott memóriát használ. Emellett az IGP kezeli a laphibát és képes elérni a virtuális memóriát. Természetesen bármelyik processzormag munkafolyamatot indíthat az IGP-n, amiből az MPI-alapú párhuzamos rendszerek nagyon sokat profitálhatnak. A lapka tartalmaz még kétcsatornás memóriavezérlőt, ami DDR3 memóriákat fogad, illetve egy PCI Express 3.0-s vezérlő is a rendszer része.
A Berlin kódnevű fejlesztés [+]
A következő év elején érkező, 28 nm-es eljárással készülő, Berlin kódnevű fejlesztésnek alapvetően két célja van. Az egyik az Opteron 3300-as sorozatú processzorok kiváltása, és nyilván erre a területre lesz az IGP nélküli verzió. Az APU-ként funkcionáló változat már az Apache Hadoop és az úgynevezett offload memcached technika terjedésére fókuszál, melyek esetében a grafikus vezérlővel való gyorsítás nagyon kifizetődő, különösen akkor, ha a nincs szükség az adatok másolására a különálló memóriaterületek között. Ezenkívül az IGP felhasználható még a különböző médiaorientált feladatokhoz, a virtuális munkaasztalhoz, a felhős játékhoz, illetve kép- és videoszerkesztéshez a szerver oldalán.
A HSA platformmal és hUMA architektúrával való teljes kompatibilitás is érdekes része a fejlesztésnek, hiszen az IGP a rendszer teljes értékű koprocesszora lesz. Ennek hála nem szükséges a kihasználásához OpenCL-t vagy bonyolultabb programnyelvet használni, így a teljes APU C, C++, Java, illetve Python, vagy akár a különböző szkript nyelvekben is programozható. Az IGP erejének kihasználásával lapkánként 300-700 GFLOPS-os extra teljesítményhez lehet jutni a szerver oldalán, és mindezért alig 10-30 wattos extra fogyasztással kell majd fizetni.
[+]
Az AMD egyébként igen határozottan kiáll amellett, hogy hosszabb távon az APU a jövő a szerverpiacon is, így a későbbi fejlesztések során visszaszorulnak a hagyományos többmagos processzorok. Rövidebb távon viszont ezekre még szükség van, így addig a vállalat amolyan kevert termékskálával dolgozik, amelyben persze kulcsszerepet kapnak az APU-k.
