Gigabyte Neon Cooler 775 Pro

Úgy tűnik, az Intel kezd megállapodni a fémből készült, lábatlan processzorokat fogadó aljzat mellett, mely a hagyományos Socket 478-at váltotta a Pentiumok alatt. Cikkünkben három, kizárólag LGA775 foglalatra illeszkedő processzorhűtőt vizsgálunk, melyek kedvező árfekvésük miatt költséghatékony rendszerekben is megállják helyüket.

Úgy tűnik, a Gigabyte komolyan gondolja a processzorhűtők gyártását. A jó teljesítményű és kedvező árú G-Power sorozat után a Neon Cooler család LGA775-ösével ismerkedtünk meg. A Pro változat hagyományosan hátlapi fordulatszám-szabályozóval érkezett, a sima verzióhoz nem kapunk ilyen panelt.

A referenciahűtőre hasonlító, de magasabb és vaskosabb borda ugyanazt az egyszerűen működő rögzítőrendszert kapta, mint a dobozos processzorokkal érkező hűtő. Még a kilenc centiméter átmérőjű bordánál is szélesebb a kék LED-es ventilátor.

A ventilátort az Everflow készíti, csapágyazása golyós. A négy világítótest elhelyezése nem éppen elegáns, de legalább könnyen eltávolíthatóak, ha nincs szükségünk a díszkivilágításra. Ugyan a lapátos átmérője 108 milliméter, felfogatója a klasszikus 92 milliméteresekével megegyező.

Négytűs PWM csatlakozót kapott, melynek érdekessége, hogy nem ellenállással csökkenti a ventilátor motorjához jutó feszültséget, hanem a munkafázis rövidítésével, így nincs fölösleges melegedés. A lapátok felső felülete csillogó borítást kapott. A kör alakú műanyag keret tölcsérszerűen kiszélesedik, és rovátkáin keresztül a CPU környezete is kap a friss levegőből.

A hátlapi fordulatszám-szabályozó PWM állásában az alaplap veszi át az irányítást, de manuálisan is állítható a fordulatszám 1200 és 3000-es percenkénti érték között.

A borda közepében egy rézbetét található, mely ugyan henger alakú, de közepe üreges. Ezzel a húzással megspóroltak némi tömeget és a hűtési teljesítmény sem csökkent sokat, ugyanis a henger közepe nem érintkezik nagyobb hőleadó felülettel.

A rézbetét alja érintkezik a processzorral, kidolgozási minősége az egyik legjobb, amivel eddig találkoztunk.

A felszereléssel semmi gondunk nem akadt, az alaplap kiszerelése nélkül is elvégezhető a művelet.

Főbb paraméterek:

GlacialTech Igloo 5600

A szokatlan külsejű Turbine után a GlacialTech mérnökei hagyományosabb formát választottak hőcsöves Pentium 4 hűtőjüknek. Az Igloo 5600 az alaplappal párhuzamosan dolgozó nyolc centiméteres ventilátort kapott, mely négy, hőcsővel támogatott alumínium bordán hajtja át a levegőt.

A hűtő alsó részére került egy kisebb borda is.

A csövek bekötése kellően szoros, négy csavar gondoskodik a biztos tartásról. Talán a borda lamellái lehetnének ritkábbak, tapasztalataink szerint a sűrű felállás inkább nagy légszállításnál hatékony.

A hűtő aljára gyárilag hővezető pasztát kentek.

Ugyan az Igloo 5600 súlya nem haladja meg fél kilót, rögzítéséhez az alaplap hátuljára támaszkodó merevítőt kell használni, így nem ússzuk meg a deszka kiszerelése nélkül.

A rögzítéssel nem volt gond, a hátsó panelbe tekerendő csavarok stabilt tartást biztosítottak, a borda éppen elfért a felületi elemek mellett. Az alacsony állású ventilátor miatt a processzorhűtő környékére is jutott a frissítő légáramlatból.

Főbb paraméterek:

A GlacialTech Igloo 5600-nak létezik Light és PWM verziója is, ezek árban és megjelenésben azonosak a tesztpéldányunkkal, az előbbi percenkénti 1900-as fordulatszámon jár, az utóbbi négytűs PWM szabályozós ventilátorcsatlakozót kapott.

Speeze ChillMax

Tesztünk harmadik résztvevője a Speeze ChillMax mindennel fel van szerelve, ami a hatékony és hangtalan hűtéshez szükséges. Hőleadó bordája rézből készült, és négy vékony heat-pipe segíti a meleg egyenletes szétterítését. Nyolc centiméteres ventilátora egyedi felfüggesztést kapott, mely a keret által keltett szélzajt hivatott csökkenteni.

A póklábakra hasonlító ventilátorház további érdekessége, hogy UV fényre érzékeny bevonatot kapott. A Speeze és Spire termékekre jellemzően a lapátos vezetékei cipőfűzőre emlékeztető borítást kaptak.

A hűtőt alaposan körüljárva látható, hogy a borda lamellázása nagyon sűrű, ezért a hatékony működéshez nagy légszállítású ventilátort igényelhet. A hőcsövek alatt elhelyezkedő, processzorral érintkező rézlemezt túl vastagnak találtuk, a csövekhez így kevesebb hő jut el.

A hűtőborda alsó felületének kidolgozása lehetne talán finomabb is, jól láthatóak a szálcsiszolás rovátkái.

A ChillMax rögzítője hátlapi támasztópanelt kíván, melybe csavarhúzóval - vagy kézzel - kell beletekerni a négy, rugóval biztosított csavart. A módszer nagyon biztonságos, és az alaplap kiszerelésétől eltekintve egyszerű; a rugók nem az alaplapra, hanem saját tartóelemükre, a csavarok pedig a hátsó panelre támaszkodnak.

A felszerelés ennek megfelelően egyszerű volt. A hűtésnek megszabott területről csak a hőcsövek lógtak ki. Mivel az LGA775 foglalat négyzet alapú, négyféle felszerelési irányból válogathatunk, így a processzorlajzathoz közeli felületi elemek is elkerülhetőek.

Főbb paraméterek:

Tesztek

A teszteléshez egy 3,2 GHz-en járó, Prescott magos, LGA775-ös Intel Pentium 4 köré épülő rendszert használtunk, melynek hőleadása alacsonyabb, mint egy Socket 478-as variánsnak. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezt a rendszert is Casetek 1020-as házunkba zártuk és a három újonnan érkező mellett versenybe küldtük a Cooler Master Hyper 6+-ot is. Tesztkonfiguráció:

• Intel Pentium 4 540 (3,2 GHz) Prescott mag 84 W TDP
• Asus P5WD2 Premium
• 2 x 512 MB Corsair XMS2 DDR2 RAM
• MSI GeForce 6600 GT
• 160 GB-os Samsung merevlemez
• Cooler Master Real Power 450 táp
• Casetek 1020 ház
• Cooler Master Hyper 6+
• 9,2 cm-es Coolink ventilátor 1600 rpm
• 8 cm-es Coolink ventilátor 2000 rpm

Először, szokás szerint, teljesítményre hangolva vizsgálódtunk. A Gigabyte Neon Cooler 775 esetében nem a maximális fordulatszámon teszteltünk, ugyanis ott már olyan hangerőt produkál, ami teljesen használhatatlanná teszi. Ehelyett a többiek hangerejéhez közelítő, percenkénti kétezres fordulatszámra állítottuk.

Bizony az LGA775 tokozású 3,2 GHz-es Prescott kevesebb hőt termel, mint a 478 lábú változat, ezt a Hyper 6+ 45 fok alatti teljesítménye mutatja. Azonos hűtési felállásnál Socket 478-as tesztkörnyezetünkkel 4-5 fokkal magasabb értéket mértünk, de ebben benne lehet az eltérő alaplapi szenzor pontatlansága is. Maradjunk a drága, de kiváló teljesítményű Hyper 6+ és három tesztpéldányunk összevetésénél.

Nagyszerű eredményeket produkált az Igloo 5600, nem vártuk, hogy a vékony nyolc centiméteres ventilátorral és fél kilogramm alatti tömeggel ilyen jól szerepel majd. A hőcső nélküli, de 600 grammos Neon Cooler 775 nagy ventilátorával csupán három fokkal maradt le az Igloo mögött, az 50 fokos teljesítmény még mindig nagyon jó.

A ChillMax további öt fokos lemaradása javarészt a sűrű lamellázásnak és a 2500-as percenkénti fordulaton is csekély levegőszállítású ventilátornak köszönhető. Mindemellett az 55 fokos processzorhőmérséklet egyáltalán nem mondható magasnak, és ebben a méréssorozatban a Speeze hűtője volt a leghalkabb, hangját elnyomták a házat szellőztető ventilátorok.

A kiegészítő levegőmozgatók kikapcsolása után a helyzet a következőképpen alakult:

Az Igloo 5600 alatt három, a Neon Cooler 775 alatt négy fokot melegedett a processzor. A ChillMax teljesítménye viszont hét fokot romlott, a teljesen leterhelt Prescott átlépte a 60 fokos határt.

A hangerőt tekintve most már egyértelműen a Speeze hűtővel szerelt rendszer vezetett, de még ennek a hangja is kihallatszott a házból. Alig volt hangosabb az 1600-at forgó Hyper 6+. A Neon Cooler 775 és Igloo 5600 lemaradása már jelentősebb volt, ráadásul hangszínük sem volt túlzottan barátságos. A Neon Cooler 775 hangja magasabb a szokásos 9,2-esekénél, ez valószínűleg a tölcsérszerű gallérnak tudható be. Az Igloo esetében a gyorsan pörgő nyolc centiméteres ventilátoroktól megszokott sivítást hallottuk.

Az alacsony zajszintre koncentráló tesztjeinkben úgy állítottuk be a processzorhűtők ventilátorait, hogy az asztal alá helyezett zárt házból, hétköznapi irodai használat mellett ne lehessen kihallani őket. Ez a mutatvány mind a három tesztpéldánynál és a Hyper 6+-nál is sikerült.

A ChillMaxnál meglepődtünk, hogy már kétezres fordulatszámnál is nagyon halk volt, még a hagyományosan hangtalan GlacialTech ventilátort is megelőzte. Az Igloo 5600-at pontosan az alacsonyabb fordulatszámú Igloo 5600 Light sebességére állítottuk. A Neon Cooler 9,2 centiméteres szélmalmát egészen 1200-ra kellett visszavenni, hogy elhallgasson; a Hyper 6+-ot pedig ezerre lassítottuk.

A fordulatszámok csökkentése legkevésbé a Neon Cooler 775 teljesítményét befolyásolta. A legelső, szellőzéses körhöz képest alig öt fokos emelkedést mértünk, így két fokra megközelítette a hatot melegedő Igloot. A nagy Hyper 6+ „hőemelkedése” is hat fok volt. Nagyjából hét fokkal lett melegebb a processzor a ChillMax alatt, de ismét ez a hűtő produkálta a legalacsonyabb zajszintet.

Lássuk a teszteredményeket a ház szellőztetésének megszüntetése után.

Így már a Neon Cooler 775 és az Igloo 5600 is átlépte a veszélyesnek egyáltalán nem mondható 55 fokos határt, mely alatt csak a sokkal nagyobb és drágább Hyper 6+ tudott megmaradni. A segítségét vesztett, de nagyon halk ChillMax alatt 66 fokosra melegedett a processzor, s bár ez a konkurensek teljesítményének tükrében kicsit magas érték, a hangtalanságnak ára van.

Értékelés

Mai tesztünkben bebizonyosodott, hogy az olcsóbb, de friss tervezésű hűtők még a legnagyobb és legdrágább megoldások mellett is labdába rúghatnak. Ugyan korábbi tesztjeinket más tokozású 3,2 GHz-es Prescottal és más hőérzékelővel ellátott alaplapban végeztük, de az újramért Cooler Master Hyper 6+ eredmények önmagukért beszélnek.

A vártnál is jobban szerepelt a GlacialTech Igloo 5600 és lassított változata az Igloo 5600 Light. A drágább és kétszer nehezebb Hyper 6+-szal is tartotta a lépést, lemaradása csupán néhány fok volt, hangereje pedig alacsony fordulatszámon egyenértékű volt az óriáséval. Kedvező ára és nagyon jó teljesítménye miatt különösen ajánlott mindenkinek, aki LGA775-ös platformra építi rendszerét.

A Gigabyte megmutatta, hogy az olcsó hűtők szegmensében is erős ellenfél. A jól teljesítő G-Power sorozat után az 5000 forintnál olcsóbb Neon Cooler 775 Pro sem hagyta felforrni a megterhelt Prescottot. Szélcsendes tesztekben teljesítménye és hangereje is megközelítette a drágább Igloo 5600-at. Kedvező ára és nagyon jó teljesítménye miatt különösen ajánlott.

Tetszett a Speeze ChillMax ventilátorának kialakítása. A gyári Intel processzorhűtőkre hasonlító póklábas felfüggesztés halkabb, mint a hagyományos megoldás, véleményünk szerint jobban sikerült, mint a Gigabyte „tölcsére”. A hatékonyabb működés érdekében már csak a méretét kellene megnövelni.

Gigabyte Neon Cooler Pro GlacialTech Igloo 5600 GlacialTech Igloo 5600 Light	Speeze ChillMax

rudi

A Cooler Master Hyper 6+-ot az Expert Computer Kft., a Gigabyte Neon Cooler Pro-t a Co-Run Kft., a GlacialTech Igloo 5600 hűtőket a Senerit Hungary, a Speeze ChillMaxot a Sowah Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.