A mostani és az ezt követő néhány bejegyzésben Windows 8-ra történő fejlesztéshez adunk tanácsokat, azonban ahelyett, hogy mélyen belemennénk a kódolás apró részleteibe, inkább könnyed, iránymutató írásokban próbálunk segítséget nyújtani az új platformmal és egyáltalán a programalkotással ismerkedők számára. A mai bejegyzésben egy-két kezdő lépés mellett általánosságban tekintjük át az alkalmazásfejlesztés megkezdésének alapjait.
[+]
Az első lépés, hogy beszerezzük a Windows 8 legfrissebb előzetesét, a Release Preview változatot és a Visual Studio 11 Express Beta változatát - mindkét szoftver elérhető ide kattintva. Akik még csak most ismerkednek a Windows 8-ra történő fejlesztéssel, azoknak érdemes tudni, hogy az új fejlesztői környezetben számos irányból megközelíthetjük az alkalmazásfejlesztést: egy új alkalmazás megírásához hozzákezdhetünk HTML5, CSS3 és JavaScript, C#, VisualBasic és XAML-lel együtt C++ kódolás felhasználásával, de adott a lehetőség hardveres gyorsítást alkalmazó DirectX formátum használatára is. Ezt követheti némi ismerkedés a lehetőségeinkkel – melyek jelen esetben igencsak sokrétűek –, illetve maga a tervezés.
Egy alkalmazás elkészítésének első lépése a tervezés: milyen feladat elvégzésére szeretnénk alkalmazást készíteni, az adott funkció(k)hoz milyen opcionális lehetőségeket szeretnénk biztosítani a felhasználók számára, illetve hogy szándékozzuk ezeket megvalósítani? Amennyiben átláthatóvá szeretnénk tenni az ötleteinket, tervezzük meg munkánk menetét lépésről lépésre: mely funkciókat milyen sorrendben szeretnénk beépíteni, illetve programunk mely képességeire fektetünk nagyobb hangsúlyt. Ehhez jó tipp, ha megpróbáljuk egyetlen mondatban összefoglalni, hogy az általunk alkotni kívánt program miért lesz jó, esetleg miben kiemelkedő más, hasonló funkcionalitással rendelkező alkotásokhoz képest.
[+]
Amennyiben már tudjuk, hogy miket szeretnénk használni a programunkban, azt kell eldöntenünk, hogy az egyes funkciókat hogyan érik el a leendő felhasználók. Ebben a Microsoft számos javaslattal, útmutatással és előre beépített eszközzel segíti a fejlesztőket, de az egyik legfontosabb irányelv, hogy a Metro felületet elsősorban érintéssel vezérelhető eszközökre tervezték, így az erre a felületre írt alkalmazásoknak az ilyen vezérlési elvekhez szabottan is kényelmesen kezelhetőnek kell lenniük. Másrészt készülnünk kell arra a lehetőségre is, hogy a grafikus interfésznek köszönhetően alkalmazásunk sokféle felbontású, arányú és tájolású kijelzőn fog futni, így érdemes a kezelőeszközöket is ennek fényében megalkotni.
A leginkább célnak megfelelően összeállított felület mellett érdemes fontolóra venni a rendszerbe épített lehetőségek támogatását, mint például a teljes szisztémára kiterjedő keresést, a tartalmak megosztását másokkal, és a velünk megosztott tartalmak kezelését, vagy az állományok exportálásának és importálásának lehetőségét, illetve hogy más programok is betölthessék alkalmazásunk adatait. Végezetül azt is hasznos szem előtt tartani, hogy manapság milyen extra hardvereket használhatunk fel alkalmazásaink tudásának bővítésekor, hisz az érintőképernyős hordozható eszközökön nagy valószínűséggel megtalálható kamera, GPS, NFC chipek és más kiegészítők felhasználásával újabb és újabb funkciókat építhetünk programunkba.
Inarus
