A gyártók, a tartalomszolgáltatók és a végfelhasználók mellett a háromdimenziós eljárások egyre inkább izgatják a piaci elemzők, önjelölt látnokok fantáziáját is. Kezdjük rögtön egy idei évre szóló, rövid jóslattal!
A Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CEA) egy elemzés során arra a következtetésre jutott, hogy idén 1,05 millió 3D-s tv találhat gazdára. Micsoda, az hogy lehet? – kérdezheti bárki, hiszen az év eleji CES-en ugyanez a szervezet még több mint négymillió eladott készülékről fantáziált. Szó sincs arról, hogy ennyit romlottak volna a kilátások, és az emberek látatlanban is elfordulnak a 3D tévéktől. Egyszerűen annyi történt, hogy a szakmában egyébként meghatározó szervezet megváltoztatta azt, hogy pontosan mit is ért a készülékek alatt. Nos mostantól ezt: A 3D tv olyan digitális televízió, amelyik támogatja a HDMI 1.4 technológiát és legalább egy iparági szabványt az anaglif eljárás mellett.
Pontosan nem lehet tudni, hogy mi áll ennek a hátterében, csak remélni lehet, hogy a CEA nem vált a különböző lobbiszervezetek eszközévé, mert az igazán senkinek sem tenne jót, de leginkább a szövetség hitelességét kérdőjelezné meg.
Ez az idei év, de mi lesz a jövőben? Erre kereste a választ John Bird, a Futuresource Consulting jövőkutatója. Ez egyrészt egy remek szakma, hiszen az ember nagyjából azt mond amit, akar, a számonkérésről pedig nagyvonalúan el lehet feledkezni. Nos, John Bird szerint öt év múlva az amerikai (és a fejlett nyugati, illetve japán) háztartások felében már háromdimenziós tévéket bámulnak majd a felhasználók. Ezt arra vezeti vissza, hogy a termékek életciklusa jelentősen lerövidült, ma már a korábbinál jóval kevesebb időt tölt egy televízió az otthonokban, mint korábban. Ezt elsősorban a technológia rohamos fejlődésével magyarázza, tehát jóval hamarabb válnak elavulttá az egyes készülékek, mint régebben. Ez pedig rákényszeríti a fogyasztókat, hogy gyakrabban vásároljanak új berendezéseket, s ha már újat vesznek, miért ne vegyék azt, ami láthatóan más szintet képvisel, illetve amivel a reklámok úgyis éjjel-nappal bombázzák őket. Ráadásul – tette hozzá – néhány éven belül jelentősen megnő majd a 3D-ben sugárzó tévéadók száma, és a Blu-ray-lejátszók között már alig akad majd olyan, amelyik nem támogatja a háromdimenziós technológiákat.
John Bird véleménye az, hogy a 3D tévék árai a jövőben jelentősen esnek majd, azaz széles rétegek számára is elérhetővé válnak az ilyen jellegű megoldások. Ám ezzel egy időben megjelennek a luxukategóriás berendezések, amelyek tovább tágítják majd a piacot. Kitért a szemüveg kérdésére is. Egyrészt előfordulhat – bár nem valószínű –, hogy kifejlesztenek egy olyan eljárást, amelyik lehetővé teszi ezen kiegészítők mellőzését. Másrészt pedig az bizonyosnak látszik, hogy a szemüvegek ára döbbenetes mértékben lecsökken majd, ez tehát nem lehet akadálya a háromdimenziós tévézés elterjedésének.
Tehát öt év múlva a háztartások felében 3D tévé lenne? Ez még akkor is merészen hangzik, ha a fejlett nyugati és távol-keleti országokról van szó. De az is igaz, hogy ennél képtelenebb jóslatok is valóra váltak már.
