A DARPA a szuperszámítógépes projektek mellett még számos kutatást finanszíroz, és ennek az eredménye a PARC új lapkája, amelyet elsődlegesen titkosítási kulcsok tárolására fejlesztettek ki. Itt igazából nem a tárolás a fő koncepció, hanem a biztonság, így elsődleges igény volt, hogy a lapka képes legyen saját magát megsemmisíteni, ráadásul úgy, hogy még ha nem is kerül vissza biztonságos kezekbe, akkor se lehessen rekonstruálni a tönkrement lapkát az adatok hozzáférhetetlensége érdekében.

A Xerox érdekeltségébe tartozó cég az eredményt a DARPA Wait, What! rendezvényen mutatta be. Ez a fejlesztés alapjaiban a Gorilla Glass üvegre épül, amelyet elsődlegesen a mobil eszközök kijelzőjéhez használnak. Ennek az üvegnek a jellegzetessége pont a strapabírás, ami furcsán hangzik egy önmegsemmisítő lapkánál, de valójában ez a strapabírás teszi lehetővé, hogy a robbantás eredménye tökéletes legyen. A legtöbb üveg ugyanis nem úgy törik, ahogy a Gorilla Glass, márpedig itt most a rekonstrukció kizárása a lényeg. Az önmegsemmisítési parancs kiadásakor a procedúra részeként egy kis ellenállás melegszik fel, és az üveg egy bizonyos hőmérséklet elérése után szilánkjaira robban (persze egészen apró méretben), ráadásul a hőterhelés a robbanás után pillanatban még tart, így a keletkező szilánkok is szétrobbannak további apró darabokra, és így tovább.

Az első eredmények alapján gyakorlatilag kizárható, hogy a keletkező rengeteg szilánkból bárki rekonstruálja a lapkát és kinyerje belőle a tárolt adatokat, így a fejlesztés abszolút biztonságosnak ítélhető. Az önmegsemmisítés 10 másodpercig tart ugyanis eddig tartható fent az a hőterhelés, amely a lapkát kivégzi.

Az önmegsemmisítő parancs egyébként sok külső tényezővel kiváltható, és ez nem tartozik szorosan a lapkához, így a potenciális megrendelők olyanra tervezik a kivégzést, amilyenre akarják.