Az NVIDIA frissítette a mobil GeForce sorozatot, amely lényegében az asztali termékcsaládnál ismert lapkákra épülnek, csak éppen eltérő paraméterezéssel. A vállalat két GeForce RTX és két GeForce GTX sorozatba nevező modellel állt elő, amelyek paramétereit az alábbi táblázatok részletezik:

A táblázatokból sok adat kiolvasható, de fontos tisztázni a GPU Boost órajeltartományt, ami eddig is része volt a rendszernek, csak eddig az NVIDIA a maximális adatot specifikálta. Ugyanakkor a TDP fogyasztási tartományt manapság a notebookgyártó választja meg, és ettől függ a beállítható órajel is. Mivel ez minden egyes mobil gép esetében eltérő, így az NVIDIA nem tud konkrét adattal előállni, tehát a változó paraméterekre a tartományt adják meg. A konkrét adatokról mindig az adott notebook gyártóját kell kérdezni. A GDDR6 memóriával rendelkező GeForce GTX 1650 esetében is van egy fontos tényező, ugyanis az engedélyezett feldolgozóegységek száma módosítható a partnerek által. Emiatt a fenti táblázatban két érték megjelölve. Ezúttal is az adott gyártót kell kérdezni a konkrétumokról.

[+]

Az NVIDIA a hatékonyságra is gondolt, így bejelentették a Max-Q Dynamic Boost technológiát. Ez pont ugyanarra a problémára reflektál, amiről az AMD beszélt a CES-en, amikor bemutatták a SmartShiftet. Röviden arról van szó, hogy egy notebookot bizonyos fogyasztási keretre terveznek, hiszen számolni kell a lapkák hőtermelésével, vagyis nem lehet ám akármeddig elmenni ebből a szempontból, lesz egy limit, amit be kell tartani. Ilyen formában a CPU-nak és a GPU-nak is van egy meghatározott fogyasztási kerete, de elég sok a viszonylag sok eltérő munkafolyamat, tehát nem optimális egy fix határt meghúzni, mert ha a GPU nem dolgozik, akkor a CPU nagyobb órajelen is működhetnének, és fordítva. A Dynamic Boost technológia tulajdonképpen egyfajta átlapolást kínál a fogyasztási keret egy részére, így a CPU igény esetén elvehet némi keretet a GPU-tól, és persze fordítva.

A zöldek megoldása az AMD SmartShifttel ellentétben nem hardveres, hanem lényegében egy szoftvernek tekinthető. Ennek van előnye és hátránya is. Nyilván hátrány, hogy a szoftveres kiértékelés lassabb, mint a hardveres, tehát valamennyi teljesítmény mindenképpen odavész, de maga az alapprobléma kellően egyszerű ahhoz, hogy ne kelljen rendkívül gyorsan reagálni a körülményekre. Általában egy programon belül ritkán változnak úgy a feldolgozásra vonatkozó igények, hogy folyamatosan ide-oda kellene dobálni a CPU és a GPU között az átlapolásra szolgáló fogyasztási keretett. Ergo nem gond a relatíve lassú reakció, mert viszonylag sokáig tartani fogja a rendszer a beállított állapotot. A szoftveres háttér miatt pedig jelentős előny, hogy nem gyártóspecifikus a technológia, hanem akármilyen processzorral működik, származzon az az Inteltől, vagy az AMD-től. Utóbbi tényező a konkurens SmartShift nagy hátránya, mivel a megfelelő hardverelemek hiányában az Intel CPU-ival nem aktiválható.

Újítás még az Advanced Optimus, aminek hála mostantól nem kell majd választani a variálható frissítési frekvencia, illetve a GPU-k közötti átváltást biztosító technológia között, ezek működhetnek egyszerre is.

Az NVIDIA szerint a partnerei a következő időszakban számos notebookot bejelentenek majd.