Az NVIDIA még 2016-ban jelentette be, hogy tervezik az akkoriban Falcon néven ismert parancsprocesszoruk utódját, ami az egyes Turing és Ampere architektúrára épülő GPU-ban el is érhető. A vállalat GSP, azaz a GPU System Processorként hivatkozik rá, és az alapvető dizájnt tekintve egy RISC-V utasítás-architektúrát használó megoldásról van szó, ami korábban egyedi kérésére aktiválható volt.

A vállalat most úgy döntött, hogy bizonyos Tesla és A-szériás gyorsítók esetében alapértelmezetten aktiválják a GPS-t, így a 510.39.01-es, béta állapotú, Linuxra kiadott meghajtótól kezdve ez külön kérelem nélkül is munkákra fogható a CUDA 11.6-on keresztül.

Mielőtt bárki sokat gondolna a GSP-ről érdemes megemlíteni, hogy nem egy kifejezetten tempós részegység, hiszen a mai modern, PC-khez használt processzormagok sebességének a töredékét sem biztosítja, de még a tíz éve kiadott magoktól is jócskán elmarad. Ugyanakkor nem kell, hogy a sebességével megváltsa a világot, mert nem az a feladata, hogy komplex programokat futtasson, sokkal inkább olyan GPU inicializálási és menedzselési munkákat vesz át, amelyeket korábban a host CPU végzett. Ez egyrészt némileg csökkenti a host CPU terhelését, másrészt gyorsabb hozzáférést adhat a CUDA programoknak a GPU egyes erőforrásaihoz.

A részletes adatokért az alábbi oldalra érdemes ellátogatni, ahol az NVIDIA ecseteli a hardveres támogatást, illetve a konfigurálási információkat.