A pekingi IDF-en az Intel számos érdekes koncepcióval és tervvel állt elő. Ezek közül az egyre vékonyodó termékeken volt a hangsúly, amelyekhez vékonyabb részegységek is kellenek. A PC-s piacot érintő gondolatok azonban nem merültek ki ennyiben. A vállalat bemutatta a Letexo koncepciót, mely tabletek és az ultravékony notebookok funkcionalitását egyesíti. A rendszer nagyon hasonlít ahhoz, amit az ASUS korábban megálmodott a Slider nevű termékkel, csak éppen a Letexo mindezt valamivel nagyobb méretben biztosítja.

A rendszer roppant egyszerű. A vékony termék úgymond becsukott állapotban egy tabletnek fogható fel, míg ha komolyabb munkára kerülne sor, akkor az érintésre érzékeny kijelző kicsúsztatható, így pedig már notebookról beszélhetünk, hiszen a megjelenítő alatt egy billentyűzet és egy tapipad lapul. Arról nem tudni, hogy a koncepcióra alapozó termékek, mikor kerülnek az üzletekbe. A rendszer jellege miatt érdemes megvárni a Windows 8 debütálását, hiszen a Windows 7 nem ideális az érintőképernyős vezérlés szempontjából. A Letexo azonban nem kis potenciált hordoz magában, így erre a vonalra érdemes rálépni a gyártóknak.

Az Intel a vékony kialakítást érintő tervek mellett a kijelzők felbontására is nagy hangsúlyt fektet. Bár a vállalat nem fejleszt, illetve nem is gyárt paneleket, de úgy látják, hogy 2013-tól extrém fejlődés szükséges a pixelsűrűség tekintetében.

A fenti képen látható, hogy a cég szerint a kisméretű hordozható termékek esetében 300 pixel megjelenítésére van szükség egyhüvelykes tartományban. Az Ultrabookok esetében ez az érték 250-re, az egybegépeknél pedig 220-ra csökken, de ez nem jelent problémát, mert a nagyobb kijelzőket a felhasználók rendszerint távolabbról nézik. Azt már lehet tudni, hogy a Full HD-t az úgynevezett 4K felbontás váltja, mely lényegében 3840x2160 pixeles kijelzőket jelent majd, vagyis a felbontás az aktuálisan elfogadott 1920x1080 képpont négyszerese lesz.

Természetesen a chipek tervezésénél is figyelembe kell venni a felbontás növekedését, illetve az új generációs számítógépek egyre vékonyodó kialakítását. Ennek megfelelően az Intel a Sandy Bridge kódnevű lapka után a processzormagokon szinte alig változtat, ám az integrált grafikus vezérlő komoly erősítése elsődleges céllá vált, mivel az adott felbontást ki is kell szolgálni a megfelelő teljesítménnyel.