Az Intel a PC-piac egyetlen vállalata, amely még nem beszélt komolyabban a virtuális valóságra vonatkozó terveiről. Ez már eleve egy hátrány, hiszen a fejlesztők a vállalat koncepcióját talán még nem is ismerik, miközben a konkurensek már alfa állapotú fejlesztőcsomagokat is kínálnak, gondolva itt az AMD LiquidVR és az NVIDIA VR Direct SDK-kra.
A jó hír, hogy az Intel nem felejtette el a virtuális valóságot, és azt is megtudtuk, hogy nagy lehetőségnek tartják, de időbe telik, amíg felkészülnek rá a hardveres oldalról. Elsődlegesen azért nem jelent még meg a vállalat virtuális valósághoz tervezett fejlesztőkörnyezete, mert az Intel számára nincs túl nagy előrelépési lehetőség az általános SDK-khoz viszonyítva.
Ez valóban így is van, hiszen látható, hogy a legfontosabb funkciók tekintetében az AMD és az NVIDIA is az asynchronous timewarpra, illetve a két GPU-s leképzésre fókuszál. Utóbbi az Intelnek lényegtelen, hiszen egyetlen IGP van a lapkákban, míg az asynchronous timewarpra szimplán hardveresen alkalmatlan dizájnt használnak, így ahhoz hogy ebből előnyt kovácsoljanak át kell tervezni az aktuális GPU-architektúrájukat. Ez egyébként folyamatban van.
Persze felhozható még példaként, hogy a LiquidVR-ben implementált a direct-to-display és a LDL (latest data latch) képességekből az Intel is nagyon sokat profitálhatna, de fontos, hogy ezek funkciók szabványos grafikus API-n belül semmilyen formában nem oldhatók meg (az AMD is a Mantle-ön keresztül használja ezeket), tehát az Intelnek előbb elő kell állnia egy saját grafikus API-val, ami legjobb tudomásunk szerint nem szerepel a tervek között.
Információink szerint a hardver szempontjából a Skylake előrelépés lesz. Egyrészt az IGP-jén nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megoldható lesz az aszinkron compute, így megvalósítható az asynchronous timewarp is. Itt fontos kiemelni, hogy pusztán elméleti szintre levetítve az aszinkron compute-ot a Broadwell Gen8 architektúrára épülő IGP-je is támogatja, csupán annyira egyedi az Intel dizájnja, hogy ettől az elméletben késleltetéscsökkentő és sebességnövelő funkciótól pont hogy növekszik a késleltetésük és csökken a sebességük. Ennek következtében ezt a képességet a vállalat letiltja, mivel függetlenül attól, hogy mindenki másnak előnyt jelent, az Intel hardverein csak ront a helyzeten.
A pletykák szerint a Skylake egyik érdekessége lesz a VR módnak gúnyolt funkció. Ezt a fejlesztő az alkalmazás indításakor aktiválhatja és a rendszer kikapcsol minden energiagazdálkodási szolgáltatást, illetve letiltja a turbókat is. Információink a VR mód esetében a Skylake IGP-jének órajele a maximum szintre ugrik, ami megegyezik a turbó órajellel, és ahhoz, hogy ezt állandóan tartani tudja a processzormagok órajele jelentősen lecsökken, a legtöbb esetében az alapórajel felére, bár ez modellfüggő lesz. Ez egy hasznos megoldás lehet az Intel számára, mivel a cégnek a legnagyobb gondja, hogy a lapkákba épített IGP-ket széles órajelspektrumra tervezik, emiatt viszonylag sűrűn előfordul azaz eset, hogy az egyik képkocka számításánál az IGP zömében főleg alapórajelen működik, de a következő képkocka során már nagyrészt aktív a turbó, ami azt eredményezi, hogy a két képkocka elkészültének ideje között akár kétszeres vagy háromszoros különbség is lehet. Ez a virtuális valóságnál elfogadhatatlan, mivel a vertikális szinkront is lekésheti egy lassan számolt képkocka, ami megtöri a felhasználó jelenlétét a virtuális térben. Éppen ezért szükséges a stabil vagy csak kis mértékben változó órajel biztosítása.
A fentiek mellett az Intel kutatja annak is a lehetőségét, hogy ne kelljen az extrém felbontású kijelzőkre mindent tökéletesen kirajzolni. Azt már sok érintett elmondta, hogy a VR eszközöknek el kell érniük a 8K-s felbontást, hiszen így lesz annyira nagy a pixelsűrűség, ami a felhasználók számára jó minőségű élményt nyújthat. Belátható időn belül viszont ezt az IGP-k nem fogják megoldani, sőt talán a dedikált GPU-k sem, így az Intel úgy gondolja, hogy az úgynevezett fókuszált hibrid leképzés, vagy gúnynéven okos leképzés sokkal jobb alternatíva.
Ebben a koncepcióban egy olyan kép születne meg a szem számára, amelynek minősége a szem fókuszához igazodik, vagyis a képkocka közepe egy rendkívül minőségi szűrést és élsimítást kapna, és a képkocka széle felé haladva a minőség fokozatosan csökkenne. Ez az Intel szerint a szabványos grafikus API-kban megvalósítható, és jelentős teljesítménynövekedést lehet vele elérni, mindezt anélkül, hogy észrevehetően romlana a képminőség. Ennek megfelelően jöhetnek a magas felbontású kijelzővel rendelkező VR eszközök is, mivel a leképzés hibrid lehet, így a szem fókuszán kívüli területek elhanyagolhatók. Ezt a módszert természetesen a fejlesztőknek kell implementálni direkten az alkalmazásba.
