Lassan körvonalazódik, hogy az egyes Haswell termékekben milyen IGP-k is lesznek. A kiépítés szempontjából az Intel három verziót különböztet meg, melyek képességeit korábban már felületesen részleteztük. A tényleges termékek esetében a vállalat hét különböző opciót készít, és ezek között is lehetnek eltérő órajellel dolgozó IGP-k, szóval látszatra kifejezetten bonyolult lesz megérteni a kategorizálást, de a számozás mögötti logikát nem nehéz értelmezni.
A fenti képen olvasható a driver leírása a Haswell termékekre vonatkozóan. A HD Graphics jelölés számozás nélkül szokás szerinte a lebutított IGP-t jelenti, így GT1-es konfiguráció mellett érhető el, és a szolgáltatások jó része is ki lesz kapcsolva. Ezt a megoldást kapja majd a Pentium és a Celeron sorozat. Ezzel többet nem érdemes foglalkozni, mivel a többi rendszer jóval érdekesebb.
A HSW Classic jelenti a klasszikus asztali (D) és mobil (M) Haswell modelleket 35 és 84 wattos TDP fogyasztás között. Ezek közül a HD Graphics 4400 GT1-es konfigurációt használ, míg a 4600 jelzés a GT2 kialakítást jelöli. A HSW ULT sorozat az elnevezéshez híven az ultravékony notebookokba megy. Itt gyakorlatilag lesz mindenféle kialakítás. Többek között megjelenik a HD Graphics Family jelölés, ami ugyanazt a célt szolgálja, mint a számozás nélküli név, azaz jelzi, hogy különböző funkcióktól megfosztott IGP-ről van szó, de már nem GT1, hanem GT2 kialakítással. A HD Graphics 5000 és 5100 már GT3-as felépítést használ. Utóbbi csak a teljesítményben különbözik az előbbitől, amit jelez az is, hogy az ezt használó lapkák TDP fogyasztása 25 watt lesz.
A HSW CRW az érdekes sorozat. Ezek ugyanis az úgynevezett Crystalwell verziók, így PGA helyett BGA tokozást kapnak, a fogyasztásuk pedig 47 vagy 57 watt lesz. A GT2 konfiguráció HD Graphics 4600 néven jön, míg a GT3-as megoldás az 5200-as típusjelzést kapja. Utóbbi lesz az a verzió, ahol a lapka mellé egy tokba kerül némi memória, amit a High Speed Memory jelez is. A memória mérete lehet 32, 64 vagy 128 MB. A gyártóktól megtudtuk, hogy a rendszer működése rendkívül hasonlít az AMD régebben használt Sideport megoldására, vagyis az IGP-hez kötött memória el lesz szeparálva a rendszertől. Ezt csak az integrált grafikus vezérlő láthatja, és rendkívül szigorú driveres felügyelet mellett írhat bele. Utóbbira azért van szükség, mert ami ebbe a memóriába kerül, az máshol nem jelenik meg, éppen ezért ügyelni kell arra, hogy olyan adat ne kerüljön ide, amire később esetleg a processzormagoknak szüksége lehet, mert az a program összeomlásához fog vezetni. Az is fontos, hogy az integrált grafikus vezérlő a High Speed Memory mellett ugyanúgy lecsípi a maga kis szeletét a rendszermemóriából, ugyanis a dedikált memóriába nem fér majd sok adat.
A High Speed Memory alapértelmezett működés mellett a back és a frame buffer tartalmát fogja tárolni az adott játék futtatása során. Esetleg tripla pufferelés mellett a második back buffer is tárolható. Ha a driver kalkulációi szerint a rendelkezésre álló hely nem lenne elég az adott program felbontását figyelembe véve, akkor sincs baj, mivel ilyenkor a VRAM teljesen átveszi a High Speed Memory helyét, azaz utóbbi nem tárol majd semmit. A meghajtóprogram az egyes grafikusmotorok igényeihez lesz szabva, így az IGP-hez tartozó dedikált memória bizonyos programok mellett több adatot is tárolhat. Ez nagymértékben függ majd a felbontástól, illetve az adott grafikus motor működésétől, gondolva arra, hogy forward vagy deferred rendert használ. Az előzetes mérések szerint a High Speed Memory előbbit szereti, míg utóbbi esetben inkább akkor működik jól, ha az alkalmazott deferred render viszonylag kevés render targettel dolgozik. A játékokra lebontva az EGO motort használó DiRT sorozat és például a The Elder Scrolls V: Skyrim kifejezetten kedveli ezt a megoldást, míg a Forstbite 2.0 és CryEngine 3.0 motort használó játékok képzik a másik végletet a memóriaigény szempontjából, így nem szívlelik majd az igen limitált kapacitású High Speed Memory ötletét.
A HSW CRW esetében látható, hogy lesznek DT-re végződő verziók. Ezek lényegében az egybegépekbe szánt megoldások, valamivel nagyobb órajelen járatva. Végül az SRVR csoport a szerverekbe szánt Haswellt jelöli a P4600 és P4700 pedig a professzionális verziója az IGP-nek. Szokás szerint itt ez csak a driver szempontjából jelent különbséget, ahogy az látható az NVIDIA és az AMD professzionális megoldásainál is.
