Néhány hete a Német Légiközlekedési és Űrhajózási Központ (DLR) sikeres kísérletet hajtott végre, melyben lézer segítségével közvetítettek adatokat a föld és egy, a sztratoszférában lebegő állomás között.
Az Európai Unió által támogatott Capanina program keretében nagy magasságban működő szerkezetek (High Altitude Platform, HAP) kifejlesztése a cél, melyek nagy sávszélességű kommunikációra képesek mind egymás között, mind a földi állomások irányába. Az égi állomások 17-22 kilométeres magasságban lebegnének, így meglehetősen nagy területet képesek lefedni. A kiterjedt „hotspotok” révén egész városokat láthatnak el mikrohullámú internetkapcsolattal, de egyszerűbbé válhat gyorsan mozgó kliensek kiszolgálása is: rádiófrekvenciás kapcsolat útján akár 300 km/h sebességgel robogó vonatok hálózati kapcsolata is megoldható – egyetlen lebegő „hozzáférési pont” segítségével.
A léghajókhoz hasonló repülő eszközökkel feljuttatott berendezések helyzetének megtartásáról például napelemek által táplált motorok gondoskodhatnak. A sztratoszférában üzemelő állomások előnye a műholdakhoz képest, hogy jóval olcsóbban és gyorsabban rendeltetési helyükre juttathatók, ráadásul szervizelés vagy bővítés céljából minden további nélkül visszaereszkedhetnek a földre. Segítségükkel olyan területeken is megteremthető a nagy sávszélességű kommunikáció lehetősége, ahol addig a szolgáltatók számára nem érte meg a szükséges infrastruktúra kiépítése, de az is elképzelhető, hogy ideiglenesen vezényelnek több léghajót egy területre, ahol átmenetileg (például egy olimpia vagy más esemény miatt) hirtelen megnő a sávszélesség-igény. Ráadásul számos más feladathoz szükséges kellékekkel is kiegészíthetik a lebegő terminálokat, így alkalmasak a környezet (időjárás, háttérsugárzás stb.) megfigyelésére, valamint távérzékelési feladatokra. A Capanina projektben több nemzet, így Magyarország kutatói is közreműködnek.
Felbocsátás előtt a lézerterminál – forrás: DLR
A DLR által végrehajtott teszt során egy észak-svédországi kísérleti telepről léggömböt bocsátottak fel a sztratoszférába, majd láthatatlan lézersugár segítségével küldtek róla adatokat a földi állomásnak. A terminál 22 kilométer magasan lebegett, a bázistól való távolsága átmenetileg a 60 kilométert is átlépte. A tudósoknak sikerült több mint 1 Gbps sebességű adatátvitelt megvalósítaniuk, és azt tapasztalták, hogy 1,25 Gbps sebességig ráadásul csaknem hibamentes volt az adatfolyam.
A sikeres teszttel a kutatók megváltották a belépőjegyet egy jövő évi kísérletre is; 2006 augusztusában egy személyzet nélküli amerikai repülőgép juttatja a terminált 19-21 km magasra, a bázisállomást pedig Hawaii-on állítják fel. A majdan üzembe helyezendő HAP-rendszerben mikrohullámú kapcsolatot létesítenek a föld felé, ám az egyes égi állomások közötti kommunikációt lézerrel kívánják lebonyolítani, ez ugyanis kisebb energiaigényű és jóval kompaktabb berendezést feltételez, mint az irányított rádióhullámos adatátvitel. Egy hasonló amerikai projektről korábban lapunk is beszámolt.
