Az antik és modern technológiák sikeres szimbiózisát egyfajta revelációként szoktuk megélni, hiszen nem csak képzelőerőnket ösztökéli vad ötletek boncolgatására, de segít perspektívába helyezni a fejlődést, megtanít értékelni, s egyben bírálni azt, amink van, ahová jutottunk, esetleg rég elfeledett megoldást kínál egy aktuális problémára.
(forrás: metalbabble.wordpress.com) [+]
Az ilyen jellegű események között tartjuk számon azokat az eseteket is, mikor valaki valamilyen őskövület hardverrel szörfözik a web hullámain, még ha nagyon komoly korlátoktól kötve teszi is azt. Ebben a témában volt már példa mindenféle géptípusra, Commodore-ra, Amigára, Atarira, ám hírünk most nem ezekről, hanem egy fonnyadt Alma, az 1989 és 1991 között gyártott Macintosh SE/30-as netezős kalandjáról szól.
(forrás: metalbabble.wordpress.com) [+]
A 16 MHz-es Motorola 68030 processzorra épülő vassal nem éppen Plug and Play történet az online létezés, ráadásul többféle módszer is akad e cél megvalósítására, de egy Metalbabble nicknéven ténykedő úriember volt olyan kedves, hogy blogján – fényképekkel és screenshotokkal kiegészítve – részletezte az általa alkalmazott procedúra meglehetősen precíz mikéntjét.
(forrás: metalbabble.wordpress.com) [+]
Röviden arról van szó, hogy a már megsárgult, 32 bites "dobozkával" egy dagadó izomzatú, Raspbian (már Raspberry Pi OS) alatt SLiRP PPP szervert futtató Raspberry Pi osztja meg a hálózati kapcsolatát egy serial kábel közvetítésével, melyet a Mac modem vagy nyomtató portjához csatlakoztatunk.
(forrás: metalbabble.wordpress.com) [+]
Erre a feladatra történetünk hőse egy régi Pi model B-t használt, de egy Pi 4-es bevetésének sincs semmiféle akadálya, sőt, abból a szempontból jobb is, hogy azon már van vezeték nélküli modul, és nem kell azt pótolnunk egy USB-s wireless adapterrel, mint a model B esetében.
