A mai napon megszületett az Európai Bizottság hivatalos döntése, melynek értelmében elmarasztalta az Intelt a piaci erőfölénnyel való visszaélést szabályozó trösztellenes törvények megsértése miatt. A panaszt még 2001-ben nyújtotta be az AMD, amelyben taglalta, hogy a Santa-Clara-i óriáscég tisztességtelen eszközökhöz folyamodott, korlátozva ezzel a szabad verseny lehetőségét, és súlyosan megkárosítva a fogyasztókat. Az Európai Bizottság többéves kutatás után, 2007 nyarán kezdeményezett hivatalos vizsgálatot az amerikai vállalat politikája ellen.
A hatósági nyilatkozat három vádpont alapján vizsgálta az Intel piaci magatartását:
- A vállalat jelentős árkedvezményeket biztosított a partnerei számára, ha a legfőbb konkurens kárára kizárólag vagy nagy részben az Inteltől rendelik a számítógépek processzorait, illetve részegységeit.
- Az Intel konkrétan fizetett a partnerek számára, ha a riválisok termékeit mellőzik, vagy jelentős késéssel vezetik be a piacra.
- Az Intel áron alul kínált processzorokat a szervergyártók számára, amikor az AMD-vel versengett a partnerkapcsolatok kialakításáért.
Az Európai Bizottság az első két vádpontban marasztalta el az Intelt, miszerint a vállalat árkedvezményeket biztosító, úgynevezett visszatérítési modellje súlyosan sérti a szabad verseny lehetőségét, emellett a partnerek lefizetése a konkurens vállalatok teljes mellőzése érdekében üzletileg elfogadhatatlan és etikátlan. Ennek megfelelően a versenyügyi vizsgálat 1,06 milliárd eurós bírság megfizetésére kötelezi az Intelt, mely abszolút rekordnak számít a brüsszeli székhelyű bizottság történetében. Ezenkívül az Európai Bizottság felszólítja a processzorgyártót, hogy haladéktalanul hagyjon fel tisztességtelen piacpolitikájával, melyet az információk szerint mindmáig használ. Természetesen az Intel jövőbeli ügyleteit folyamatosan követni fogja a versenyjogi hivatal, ellenőrizve, hogy a vállalat nem sérti-e meg újból a trösztellenes törvényeket.
Az Intel hivatalos beszámolója szerint az Európai Bizottság büntetése jogtalan és megalapozatlan. A vállalat szóvivője szerint a vásárlók számára előny az Intel árkedvezményeket biztosító visszatérítési modellje, hiszen a szerződő partnerek a listaárnál olcsóbban juthatnak Intel processzorhoz. Az Európai Bizottságnak azonban nem is a partnerek kedvezményeivel volt gondja, hanem a szerződések feltételeivel. Az árkedvezmények és az anyagi visszatérítések mértéke ugyanis attól függ, hogy az adott gyártó mennyire hanyagolja a konkurens (AMD) megoldásait. Bizonyítékul szolgált a nagy PC-s gyártók vallomása, miszerint egy alkalommal az AMD egymillió processzort kínált ingyen egy meg nem nevezett vállalatnak, melyből a gyártó mindössze 160 ezer terméket fogadott el, hiszen ennél nagyobb mennyiség jelentősen rontotta volna az Intellel kötött visszatérítési szerződés után járó anyagi kedvezményeket.
A vizsgálat eredménye kiemeli, hogy az Intel 2002 és 2006 között olyan partneri viszonyokat kötött nagy gyártókkal és neves áruházláncokkal, melyek elsősorban arra épültek, hogy megfelelő anyagi szolgáltatás fejében a meg nem nevezett vállalatok mellőzik az AMD termékek forgalmazását. Az időpont természetesen hatványozottan érdekes, hiszen a korábbi tesztjeinkből is kiderült (Processzor-megateszt - 1/2, Processzor-megateszt - 2/2, Athlon 64 X2: kétmagos trónkövetelő, Intel Presler: egy korszak alkonya), hogy az évtized első felében az AMD Athlon 64 processzorai gyakorlatilag nevetség tárgyává tették az Intel Pentium 4 rendszereket. Így joggal várhatta el az AMD vezetősége, hogy az új fejlesztésekkel jelentős mértékben növelhetik a piaci részesedésüket, ez azonban nem történt meg.
Az Intel természetesen fellebbez az ítélet ellen, mivel Paul Otellini szerint az Európai Bizottság nem kérte be az AMD-től az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, melyek állítólag igazolják az Intel ártatlanságát.
