Az Intel útitervei még mindig viszonylag sokat változnak, noha kétségtelen tény, hogy az új elnök-vezérigazgató, Robert Swan már meghozott számos olyan döntést, amelyek segítik a cég előrejutását, és megpróbálják felszámolni azokat a károkat, amelyeket a Brian Krzanich okozott. Ezek a döntések sokszor fájdalmasak és kemények voltak, gondolva itt az 5G-s modemek lelövésére, vagy éppen a Quark termékcsalád kivégzésére, amikből látszik, hogy az új vezetőség meg mer olyan lépéseket is tenni, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak a cég túlságosan is merev hozzáállása miatt.
A legnagyobb probléma azonban a gyártás, ugyanis itt nagyon elrontották az elmúlt éveket, nem is igazán tudják normálisan bevezetni a 10 nm-es node-ot, és már a 2021-ben érkező 7 nm-ről beszélnek, amely gyakorlatilag az új megváltónak van kikiáltva. A tömegtermelés azonban egy ekkora cégnek nem egyszerű tényező, egyetlen node rosszul történő bevezetése gyakorlatilag a teljes gyárépítésekkel kapcsolatos tervet felborítja, ami tökéletesen látszik, hiszen a cég még ma is küzd a 14 nm-es lapkákra vonatozó ellátási problémákkal, noha már nem annyira, mint korábban. Az ok egyébként rendkívül egyszerű, az eredeti terv szerint a mobil piacot már rég 10 nm-es fejlesztésekkel kellett volna elárasztani, és már az asztali szegmens egy részében is ezeknek a processzoroknak kellene működniük. Ugyanakkor a friss gyártástechnológia harmadik verziója is köhög, vagyis nagyon limitált az alkalmazhatóság, ami miatt számos területen meg kellett tartani a 14 nm-es fejlesztéseket. Igen ám, de gyártósorok kiépítését nem erre a szituációra tervezték, vagyis utólag kellett a munkálatokat egymáshoz igazítani, ami sosem optimális.
A fentiek ráadásul nem csak az Intelt érintik, hanem az OEM partnereiket is, amely cégek az utóbbi időben rendkívül idegesek, hiszen ami az Intelnek nem jó, az nekik sem az. Bár lehet mondani, hogy rendeljenek az AMD-től, de ez sem ilyen egyszerű, az érintett cégek többsége nem rendezkedett be arra, hogy két vasat tartson a tűzben, és valószínűleg nem is gondoltak rá, hogy az Intel képes ilyen komoly hibákat véteni. Utólag persze mindig könnyű okosnak lenni, nyilván most jól jönne mindenkinek az AMD-vel való sokkal szorosabb együttműködés, de ezt nem lehet egyik napról a másokra levezényelni. Noha meg kell jegyezni, hogy voltak olyan cégek (például ASUS), amelyek gyorsan felismerték ennek a jelentőségét, és tudtak is reagálni az Intel ellátási gondjaira, amiből valódi piaci előnyt kovácsoltak maguknak, méghozzá más vállalatok kárára. Sokan viszont nem igazán tudtak mit kezdeni az Intel ellátási problémáival, egyszerűen úszniuk kellett az árral, bármennyire is negatív annak a hatása.
A közelmúlt arra sarkalta az OEM-eket, hogy komolyabb garanciákat kérjenek az Inteltől, arra vonatkozóan, hogy az elmúlt két év nem ismétlődik meg, vagy legalább nem annyira komoly mértékben, hogy az közvetlenül is káros legyen az érintett partnerek piacára. Ami érdekes, hogy információink szerint az Intel tesz is lépéseket az ügyben, így aktívan vizsgálják a bérgyártás lehetőségét. Úgy tudjuk, hogy a processzorok biztosan házon belül maradnak, ez nem vita tárgya, egyszerűen mindegy, hogy jobb-e a TSMC, illetve a Samsung által kínált gyártástechnológia, kell egy olyan volumenű terület, amelyre a gyárak kihasználását rá lehet bízni. Ez könnyen megérthető tényező, a felépített és a még épülő gyárak akkor érnek valamit, ha üzemelnek, ráadásul közel teljes kihasználás mellett.
Ami lényeges tényező, hogy a többi komponens kapcsán fennáll a gyártás kiszervezésének a lehetősége. Információink szerint aktív tárgyalások vannak a Samsunggal abban az ügyben, hogy bizonyos, fejlesztés alatt álló GPU-kat, illetve speciális AI gyorsítókat ott gyárthasson az Intel. Úgy tudjuk, hogy ez nem az első körben lesz, de a Santa Clara-i óriáscég nagyon érdeklődik a Samsung 3 nm-es GAAFET node-ja iránt, elvégre a piaci verseny megköveteli, hogy bizonyos területeken mindenképpen az egyik legjobb gyártási eljárást használják. Ez furcsának tűnhet egy olyan cégtől, amely évekig vezette a gyártástechnológiai fejlesztéseket, de be kell látni, hogy a TSMC és a Samsung utolérte őket. Az aktuális útitervük tekintetében pedig nemhogy közelednének a távol-keleti bérgyártókhoz, hanem pont távolodnak tőlük. Amikorra ugyanis az Intel elkészíti a 7 nm-es node-ot, addigra a TSMC és a Samsung is a 3 nm-es eljárás bevetésén ügyködik majd. És persze a nanométer előtti szám nem minden, de a Santa Clara-i óriáscég jó okkal titkolja manapság a CPU-k tranzisztorszámát, valamint az aktuálisan legújabb, illetve az egyes érkező gyártástechnológiák pontos technikai adatait. Korábban azért büszkélkedtek ezekkel, mert majdnem mindenből a legjobb paramétert tudták felmutatni, míg ma megfordult a helyzet, és így mostantól hátránnyá vált, hogy a számok nem hazudnak.
A gyártástechnológiai verseny ettől persze nem állt le. Valószínűleg az Intel vissza szeretné venni az első helyet, csak ez nem olyan könnyű. A Samsungnak és a TSMC-nek is az kellett a trónfosztáshoz, hogy teljesítsék a saját útiterveiket, miközben az Intel évekig problémákba futott. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a céget nagyon sokáig, nagyon sikeresen vezető Paul Otellini egy hihetetlenül jól kidolgozott stratégiával adta át Brian Krzanich számára. Aszerint az Intelnek 2017-ben kellett volna bevezetnie az első 7 nm-es gyártási eljárást, amit valószínűleg nagyjából tartani is lehetett volna, ha Krzanich első lépésként nem a tisztogatást látja fontosnak, amely kapcsán megvált a vállalat több, kiemelkedő tudású szakemberétől, majd ennek hatására több, fontos pozíciót betöltő mérnök önként távozott.
