Idén végleg lekerülhetnek a számítástechnikai szaküzletek és áruházak polcairól a XX. század utolsó évtizedeinek legnépszerűbb adathordozói, a mágneslemezek, vagy ismertebb nevükön floppyk. Bár a floppy diszkeket már hosszú évek óta temetik, az elavult technológia agóniája voltaképpen még most is tart, a halál beálltát pedig legújabban idén nyárra prognosztizálják – ekkor tűnnek ugyanis el Európa egyik legnagyobb PC-s szakáruházláncának választékából az utolsó, floppymeghajtót is tartalmazó konfigurációk. A PC World ezzel együtt bejelentette, hogy 3,5 hüvelykes mágneslemezeket már csak a készlet erejéig forgalmaz.
A 3,5 hüvelykes mágneslemez mindmáig az egyetlen olyan PC-s adathordozó, mely születése óta gyakorlatilag változatlan formában képes volt fennmaradni, noha számtalanszor megkísérelték megújítani, illetve több komoly konkurenciát is kapott. A floppyt végül nem sikerült kiszorítania a piacról sem a mágneses és optikai fejet egyaránt tartalmazó LS-120-as egységeknek, sem a Zip-meghajtóknak, így az 1981-ben létrehozott 3,5 colos diszk még születése után csaknem két évtizeddel is rendkívüli népszerűségnek örvendhetett (1998-ban például világszerte kétmilliárd floppylemezt használtunk fel).
Végnapjaikat élik
A floppy (melynek történelme egészen a hatvanas évekig nyúlik vissza, első kazettás változatát pedig egy magyar konstruktőr, Jánosi Marcell fejlesztette ki) népszerűségét elsősorban felhasználóbarát működésének köszönhette, melyet jól jelzett, hogy eleinte még az írható és újraírható CD-k sem tudták komolyan veszélyeztetni pozícióját, annak ellenére, hogy egy ilyen diszkre hozzávetőlegesen 470 darab 1,44 MB-os mágneslemezen tárolt adatot lehet rögzíteni. Ugyan az évek során születtek olyan technológiák, melyek segítségével külön erre a célra írt alkalmazás nélkül lehetett CD-re adatot másolni (ilyen volt például a MountRainier rendszer), ezek soha nem terjedtek el szélesebb körben, így az USB port teljes térhódításáig a floppy maradt az egyetlen olyan adathordozó, melyet garantáltan írt és olvasott a PC-k 99 százaléka.
A floppylemez sorsát végül az egyre növekvő kapacitású, ezzel együtt mind olcsóbbá váló USB-s pendrive-ok pecsételték meg: ezek az adathordozók manapság akár 16 gigabájtnyi (ez körülbelül három és fél DVD kapacitása) adatot képesek tárolni, kellően gyorsak és megbízhatók, miközben a szerényebb kapacitású változatok nyomott áruk miatt mindenki számára elérhetők. Az USB-s adattárak manapság minden öt-hat évesnél fiatalabb PC-vel együttműködnek, az olyan programkörnyezetek pedig, ahol mégsem használhatók, a floppylemezekkel együtt belátható időn belül végleg eltűnnek a süllyesztőben.
