A Prohardver! olvasói közül valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a modern számítógépek és más elektronikus eszközök hűtésével kapcsolatos problémákat – és ami még az otthoni eszközökben is gondot okozhat, ha nem foglalkozunk velük, az hatványozottan veszélyessé válhat például a szuperszámítógépekben vagy nagy energiasűrűséggel dolgozó elektromos járművekben.

[+]

Különösen az utóbbi felhasználási területet tartották szem előtt a Fujitsu Laboratories mérnökei, amikor kidolgozták azt szén nanocsövekből álló hővezető lemezt, amely egyszerre rendelkezik kiváló hőálló és hővezető képességgel. Ez a két tulajdonság azért fontos az elektromos járművek vezérlésénél, mert ott rendszeresen előfordulnak 200 °C feletti hőmérsékletek is. A szén nanocsövek hővezető képessége tengelyirányban tízszer jobb, mint a rézé, gyártásuk azonban eddig nem volt egykönnyen lehetséges olyan egyenletességgel, amit egy hővezetésre használható lemez előállítása megkövetelne.

A nanocsövek előállítása leggyakrabban katalitikus gőzfázisú leválasztással történik, az így kapott csövek azonban jelentős eltérést mutatnak a méret és főleg az orientáció területén. Az ezekre épülő olyan eljárások, amelyek kimeneti oldalán egy hővezető lemezként alkalmazható végterméket kapunk, általában valamilyen kötőanyagot használtak, például műgyantába ágyazzák be a nanocsöveket, ez a kötőanyag azonban nemcsak a hővezetést, de a magas hőmérséklettel szembeni ellenálló-képességet is rontja.

A Fujitsu szakemberei által most kidolgozott új eljárásban azonban az eddiginél lényegesen pontosabban tudják a gőzfázisú leválasztás paramétereit szabályozni, így a végeredmény egy nagyon uniform méretű és orientációjú nanocsövekből álló réteg, amelyet egy második lépésben 2000 °C feletti hőmérsékleten gyakorlatilag összesütnek, így nincs szükség kötőanyagra, a csövek mégis párhuzamosak maradnak.

Megvizsgálva az így elkészített hővezető lemezeket, a mérnökök azt találták, hogy azok hővezető képessége körülbelül háromszor nagyobb az ilyen téren kiváló indiumból készült hasonló méretű lemezénél, és miközben az 160 °C-os olvadásponttal rendelkezik, addig a Fujitsu új anyaga 700 °C felett is stabil marad. A Fujitsu Laboratories most azon dolgozik, hogy tovább javítsa ezeket a tulajdonságokat, miközben ipari méretekre is felskálázza a gyártástechnológiát. A cég tervei szerint az elektromos autókba szánt lemezekkel 2020-ban jelennek majd meg a piacon, és szeretnének közben más területekre, így például a nagyteljesítményű számítástechnikai piacra is belépni.