Európa végre erőteljesebb lépéseket tesz annak érdekében, hogy a szuperszámítógépek szempontjából felzárkózzon az USA, Kína és Japán uralta élmezőnyhöz. Ennek kritikus része a EuroHPC, vagyis az európai szuperszámítógépes projekt, amely összesen nyolc nagyvas megépítését célozza. Ebből négyet már be is jelentettek, ezek közül a leggyorsabbról nemrég írtunk, de megemlítettük a többi, teljesítményben azért jóval elmaradottabb triót is.
A projekt ötödik rendszere Finnországban készül és a LUMI névre hallgat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a EuroHPC a felzárkózást két részre bontja, vagyis készülnek kisebb teljesítményű gépek, amelyek célja a modernizáció, de három úgynevezett pre-exascale rendszer van betervezve. Ebből már sejthető, hogy az exascale éra Európa számára még távolabb van, de nagyon lényeges lépésekről van szó, hiszen eddig 100 PFLOPS közelében sem voltak az európai rendszerek.
A EuroHPC koncepciója szerint a nemrég bejelentette Leonardo egy AI-ra tervezett szuperszámítógép, ahogy arról a fentebb részletezett írásunkban is írtunk, nem véletlenül használ NVIDIA A100-as gyorsítókat, amiket egyébként Intel processzorok egészítenek ki. A most bejelentett LUMI ezzel szemben inkább egy nyers erőre kigyúrt konstrukció, aminél a dupla pontosság melletti elméleti számítási teljesítmény elérheti majd az 550 PFLOPS-ot is, ezzel Európa az exascale éra bevetéséhez vezető út felét bejárja.
Mivel a 0,5 EFLOPS-hoz extrém skálázhatóság is szükséges a LUMI már egy gyártótól szerezi be a fő komponenseket, így a processzort és a gyorsítót is az AMD fogja szállítani. Itt konkrétumok azon túl nincsenek, hogy előbbi az EPYC, míg utóbbi a Radeon Instinct sorozatból kerül ki, de azt tudni, hogy végeredményben kétszázezer körül lesz az aktív processzormagok száma. A rendszer egyébként a HPE Cray EX alapjára épül, és az alábbi kép prezentálja a logikai felépítését.
[+]
A LUMI egyik érdekessége, hogy a fentebb említett teljesítményt 8,5 MW-ba sűríti bele, vagyis az elméleti adatokat tekintve a hatékonysága extrém magas, lényegében a kétszerese a mostani leghatékonyabb szuperszámítógépnek, ami egyébként nagyságrendekkel kisebb nála. Mint ismeretes a szuperszámítógépek skálázása alapvetően árt a hatékonyságnak, így jelentősebb technológiai áttörések nélkül igen ritka, hogy egy extrém szintre skálázott rendszer nyers teljesítményben és hatékonyságban is kiemelkedő legyen. Sokkal jellemzőbb, hogy a hatékonyság tekintetében inkább a kisebb tempóra képes nagyvasak lesznek igazán erősek. Az exascale érához vezető úton ez fontos szempont, mert 1 EFLOPS-ot elérni csak extrém skálázhatósággal lehet, de ezzel együtt a rendszer fogyasztása is igencsak meg tud ugrani. Az Egyesült Államok például 40 MW-ban határozza meg azt a felső határt, amekkora energiaigénye maximum lehet egy exascale rendszernek, és ehhez el kell érni a 25 GFLOPS/wattos hatékonyságot. A LUMI ezzel szemben 44,1 GFLOPS/wattra lehet képes, ami valószínűleg egy cél a EuroHPC projektet tekintve, hiszen még 40 MW-os exascale rendszereket is viszonylag nagy luxus építeni, de ha ezt az értéket be lehet szorítani 20 MW alá, akkor az sokkal jobb üzemeltetési költségeket teremtene, és ez Európa számára egy nagyon kritikus tényező.
Persze valószínű, hogy Európa addig nem tud a szuperszámítógépek trónjára felmászni, amíg nem vállalnak be relatíve nagy fogyasztású projekteket, de a fenntarthatóság szempontjából teljesen érthető a EuroHPC extrém hatékonyságra törekvő álláspontja.
A LUMI egyébként több részletben kerül kiépítésre, de a következő esztendő közepén már egy része működni fog, az év végén pedig teljes egészében üzemképessé válik. Ráadásul a fenntarthatóságot tovább javítja, hogy a gép működtetését 100%-ban megújuló energiára bízzák, amit a helyi vízerőmű biztosít. Annak érdekében, hogy a rendszer által termelt hő se menjen kárba, azt átvezetik a helyi városba. Ez a számítások szerint a település évi távfűtésigényének a 20%-át tudja lefedni.
