Az ARM még februárban jelentette be a Cortex-A72 processzormagot, de erről akkor nem sokat árultak el. A mai napon azonban szinte minden titokra fény derült, és az ARM nem csak egy szimpla frissítést tervezett, hanem radikális módosításokkal élt, aminek hála a Cortex-A72 negyedakkora fogyasztás mellett kínálja fel az Intel Core M lapkákban található Broadwell mag teljesítményét.
A fentiek sokkolónak tűnnek, de maga Mike Filippo, vezető tervező mondta, hogy az Intel Core M 5Y10C jelzésű modellhez viszonyítva, egy négymagos Cortex-A72 dizájn 2,5 GHz-en egy szálon hasonló, vagy némileg lassabb tempót kínál, de több szálon már az extra magoknak hála lényeges előnyre tesz szert. Eközben a Cortex-A72 magok összesített fogyasztása a különböző feladatokban negyedannyi, mint a Core M 5Y10C jelzésű processzor fogyasztása.
[+]
A Mike Filippo szerint ez az ultramobil piac mellett nagyon lényeges előny lesz a szerverpiacon is, hiszen a Cortex-A72 magokra épített ARM-os szerverek a Xeon processzorokkal rendelkező opciók teljesítményét nagyságrendekkel kevesebb fogyasztás mellett képesek elérni. Persze Cortex-A72-es magokra alapozó szerverprocesszorokat csak 2016-ban fog kapni a piac, de az eddigi mérések alapján az ARM nagyon bizakodó.
[+]
A rendkívüli előrelépést az ARM teljes áttervezéssel érte el. A Cortex-A72 csak nyomokban hasonlít az elődnek számító Cortex-A57-re. Többek között a Cortex-A72 nyolcutas dizájnt használ, ami az elődhöz képest meglepően sok, de az ARM szerint számos párhuzamosan futó fejlesztésük lehetővé tette ezt a radikális váltást. Többek között az új mag esetében minden logikai blokkot újraterveztek, így ezek kevesebbet fogyasztanak és kevesebb helyet igényelnek a lapkán. Emellett az új elágazásbecslő nagyjából 20%-kal hatékonyabb az Cortex-A57-ben található opciónál, ami szintén nagy előnyként fogható fel. Továbbá az L1 gyorsítótárat is újratervezték a mérnökök.
[+]
Az ARM a fentiek mellett számos utasítás késleltetését jelentősen redukálta. Többek között a sűrűn használt FMAC kilenc helyet már csak hat büntetőciklussal dolgozik. Végül az ARM radikálisan módosította a megosztott L2 gyorsítótárat, amelyről a vállalat nem árult el pontos részleteket, de a tervezők úgy fogalmaztak, hogy a gyorsulás jelentős része innen származik.
A Cortex-A72 IPC-je a Cortex-A57-hez viszonyítva, feladattól függően 20-60%-kal nagyobb, de ennél is érdekesebb, hogy számos utasítás késleltetésének csökkentése ellenére az ARM el tudja érni a 2,7 GHz-es órajelet, ami meglepő, hiszen az ilyen változások jellemzően nehezebbé teszik a magas frekvenciák biztosítását. Ezen állítólag az ARM is meglepődött, mivel eredetileg arra koncentráltak, hogy megtartsák a 2,5 GHz-et, de a nagyobb mozgástér sosem jelent rosszat. Végeredményben a Cortex-A72 energiahatékonysága 18-30%-kal jobb a Cortex-A57-nél, ami elég durva előrelépés, figyelembe véve azt, hogy a Cortex-A57 ebben a paraméterben messze a legjobbnak számít a piacon.
