ARMONK, NY, 2001. május 17. -- Németország legtekintélyesebb tudományos intézménye bejelentette, hogy az IBM-et választotta új nagyteljesítményű szuperszámítógépe szállítójának. Az IBM eServer* POWER4 technológiára épülő, a tervek szerint 2002-re elkészülő rendszer várhatóan a leggyorsabb, nem sorozatgyártású szuperszámítógép lesz.
A Max Planck Tudományos Kutatóintézet több potenciális szállító ajánlatát tanulmányozta, mielőtt megkötötte volna a több millió dolláros szerződést az IBM-mel. A POWER4 az év második felében megjelenő következő generációs IBM eServer rendszerek mikroprocesszor-technológiája.
"Az új IBM szuperszámítógép segítségével a Max Planck intézet tudósai még egyszer elvégezhetik a numerikus szimuláció terén folyó bonyolult kutatásaikat" - mondta Stefan Heinzel, a szuperszámítógépnek helyet adó Garching számítógépközpont igazgatója.
A Max Planck Intézet új, POWER4 alapú szuperszámítógépe másodpercenként 3,8 billió számítás elvégzésére lesz képes. A következő generációs IBM számítógép segítségével a kutatók számos nagy problémára találhatnak megoldást például a polimerkutatás, a szilárdtestfizika, az elméleti kémia, a magfúzió, az asztrofizika és a biokémia területén. A tudósok azt remélik, hogy a számítógéppel paramétermentes leírást adhatnak a proteinek atomi szintű spirális szerkezetére, amelyek a feltételezések szerint pl. a Creutzfeld-Jakob és az Alzheimer-kórt okozzák.
"Az IBM szuperszámítógépek - a Deep Blue-tól az ASCI White gépig - sorába beillő új rendszer nagy ugrást fog jelenteni az európai szuperszámítógépek terén" - mondta Rod Adkins, az IBM eServer pSeries rendszerekért felelős igazgatója. "Az IBM büszke arra, hogy a Max Planck Society az IBM-et választotta az emberiség legnagyobb tudományos problémáinak megoldására."
A POWER4 rendszer
A kereskedelmi és a technikai feladatok terén vezető teljesítményt nyújtó POWER4 alapú rendszerek számos forradalmian új technológiát tartalmaznak, így a következőket:
- IBM POWER4 Gigaprocesszor -- a világ első olyan számítógépes chipje, amely két processzort tartalmaz. A réz vezetőkkel, "szilícium a szigetelőn" technológiával készülő processzor egy gigahertz feletti sebességgel működik.
- Nagy sávszélesség -- minden chip egy nagyságrenddel nagyobb sávszélességet nyújt, mint a jelenleg használatos rendszerek. A gyorsítótár és a processzor közti sebesség több, mint 100 GB/s -- ez annyit tesz, mintha 20 DVD-lemeznyi adatot egyetlen másodperc alatt töltenénk le. Az IBM úgy tervezte meg a POWER4 processzort, hogy a sávszélesség a mikroprocesszor frekvenciájával arányosan nőjön, ami egyedülálló méretezhetőséget biztosít.
- Elosztott, swich-ekkel összekapcsolt architektúra -- az eszközök összekapcsolására kidolgozott új, a busz és a switch architektúra előnyeit kihasználó módszerrel jelentősen megnövelhető a méretezhetőség.
- Nagyméretű rendszerek építhetők -- több modul összekapcsolásával 32 utas szimmetrikus multiprocesszoros (SMP) rendszer állítható össze.
A mai bejelentés jól illusztrálja az IBM növekvő előnyét a szuperszámítógépes piacon. A TOP500-as szuperszámítógép-listán** az 500 legnagyobb teljesítményű számítógép között 215 helyet IBM számítógépek foglalnak el - ezzel az IBM minden más gyártót felülmúl. A listát 2000. november 3-án tette közzé három szuperszámítógép-szakértő, a Tennessee Egyetemen dolgozó Jack Dongarra, valamint a németországi Mannheimi Egyetemen dolgozó Erich Strohmaier és Hans Meuer.
A Max Planck Intézet
A müncheni központú, 1948-ban alapított Max Planck Intézet egy független, nonprofit szervezet, amely alapkutatásokat végez a természettudomány, a társadalomtudomány és a művészetek terén. A kutatások a szervezet saját intézményeiben folynak, emellett a Max Planck Intézet Adminisztrációs Központot üzemeltet, valamint felügyel számos más szervezetet is. 80 kutatási intézményében több mint 10 000-en dolgoznak, ebből a tudósok száma 5000. A szervezet elnöke Prof. Dr. Hubert Markl.
** A teljes lista megtalálható itt: http://www.top500.org/
(IBM sajtóközlemény)
