Devinder Kumar, az AMD pénzügyi igazgatója szerint az új generációs konzolok életciklusa a megszokottnál rövidebb lesz. Ezzel kapcsolatban a Sony és a Microsoft nem nyilatkozott semmit, de mivel mindkét gépbe az AMD szállítja a hardvert talán érdemes elemezni a cég egyik vezetőjének az állítását.
Az előző generáció során az Xbox 360 és PlayStation 3 minden korábbi megoldásnál tovább volt piacon, és egy ideig még elérhetők is lesznek. A fejlesztők szempontjából értékelt életciklus lényegében 8-9 év volt, ami nagyon soknak számít. A Microsoft és a Sony az új generációs Xbox One és PlayStation 4 esetében is hasonló életciklust gondolhatott el, vagyis elvileg 2022-nél korábban nem jönnek új konzolok.
A hosszú életciklus egyrészt nem csak stratégia, hanem koncepció is, ugyanis a Xbox 360 és PlayStation 3 esetében a fejlesztők olyan szintre merészkedtek le a hardverek megismerésében, amire korábban még nem volt példa. Ennek megfelelően a gépek fejlesztőkörnyezetei is az új igényeknek megfelelő szintre fejlődtek, ami természetesen a Microsoft és a Sony számára is költséges volt, tehát a termékek lassú kivezetése tulajdonképpen egy elvárás a fejlesztők oldaláról. A legtöbb stúdió manapság dalolva belemegy abba, ha 8-9 évente kap új fejlesztőkörnyezeteket, illetve hardvereket, hiszen így az előző generációba befektetett tudás és pénz bizonyos szintig ugyan elvész, de volt értelme, hiszen sokáig volt a platform a piacon, ergo sok játékot is készíthettek rá.
Az AMD véleménye a gyorsabban érkező új konzolgenerációról nem teljesen reális, hiszen a Xbox One és PlayStation 4 gépekre is úgy készülnek fel a fejlesztők, hogy azok 8-9 évig biztosan etalonnak számítanak majd. A konzol érzékeny ökoszisztémájának kifejezetten káros lenne, ha a Microsoft és a Sony nagyjából 5-6 év múlva előállna új gépekkel. Bár ez elvben nem lehetetlen, de a legtöbb stúdiónak egyszerűen nem érné meg az ilyen gyors generációváltás. A kérdés csupán az, hogy az AMD mindezt miért hozza fel, amikor elvben igazából nem sok érv szól mellette. Nos, ennek is stratégiai szempontjai vannak.
A megszokottnál gyorsabb váltás azt jelentené, hogy a Sony és a Microsoft újabb generációra kötelezné el magát az AMD mellett, mivel a stúdiók igényelnék a kifejlesztett technológiáik továbbvitelét, így nem fogadnának el gyökeresen eltérő architektúrát 5-6 éven belül. A teljesítmény növelésével valószínűleg senkinek nem lenne gondja, de az AMD64 és a GCN architektúra leváltását nem támogatnák, és tulajdonképpen rövid ciklusú konzolváltások mellett ezzel gyártók sem járnának jól.
Az AMD igazából hazabeszél. Egyszerű üzleti érdek fűzi a céget ahhoz, hogy a Sony és a Microsoft még a következő évtized előtt lecserélje az aktuális gépeket. Az ok pedig láthatóan csupán annyi, hogy a gyors váltással automatikusan megnyernék az új tendert is. Valószínűbb azonban, hogy a Sony és a Microsoft marad az előző generációban már bevált 8-9 éves ciklusnál.
